Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Győr színjátszása a kezdetektől a reformkor végéig

1855. augusztus 15-én halt meg Diósgyőrben. Második házasságából született leánygyermeke, Benke Judit, aki később apja után - a Laborfalvi és Déryné utáni tiszteletből a Róza nevet véve fel - a magyar színművészet ünnepelt színésznője lett, és Győrben is többször vállalt vendégfellépéseket. A nemzeti színészet elfogadása, Déryné Széppataki Róza vendégjátékai A Benke-féle társulat első magyar vendégszereplését követően, pár éves szünet után a baranyai születésű (Lőcs) Balogh István székesfehérvári színtársulata is játéklehetőséget kapott az 1817-18. évi téli évadban. Összesen 46 előadást tartott a Dunántúl-szerte ismert színi direktor társulata, de meg kellett osztania népes csoportját a színészek megélhetését biztosítva. Ezért truppjának egy része Pápán próbálkozott, és a téli idény végeztével Pécs felé vették az irányt a már létező színi úton, ahol ők voltak az első nemzeti színésztársulat, akik megtörték a német színészek évtizedek óta tartó pécsi egyeduralmát. Győrött viszont a következő években is több, ma már színháztörténetinek minősülő esemény zajlott. Közülük érdemes megemlíteni a Győri Királyi Akadémia tanulóinak jótékony célú előadásait, amik az 1819-20. tanévben zajlottak le. 1819 decemberében a Szökevény című énekes, zenés népi történetet (a későbbi népszínmű áll legközelebb ehhez a műfajhoz) adták elő. Majd 1820. május l-jén Schwarzenberg Ernő herceg, győri püspök tiszteletére a Győr visszavétele című történelmi játékot mutatták be. (Később ezt a darabot, mint már említettük, V. Ferdinánd győri látogatása idején is ismét bemutatták, akkor német színészek.) A történelmi tárgyú színdarabnak egyébként egyik főhőse a püspök őse, Schwarzenberg Adolf herceg volt, aki Pálffy Miklóssal együtt a törökök ellen harcoló seregek fővezére volt. Az 1598. március 29-én lezajlott várbevétel a csaknem négy éves török uralom végét jelentette. Ujabb érdekessége ennek - az egyébként jótékonysági célt szolgáló - előadásnak, hogy ebben és az előző darabban is fontos szerepet játszott a Győri Királyi Akadémia akkor elsőéves joghallgatója, Deák Ferenc. Az 1820-21. évi évadban Kilényi Dávid vándortruppja szórakoztatta a győri nagyérdeműt, Déryné első itteni vendégjátékával. A magyar színészet „nagyasszonya" ekkor és ezt követően is számos vidéki városban lépett fel, különböző társulatokhoz tartozva. Rendszerint ezek a színészcsoportok voltak az első nemzeti teátristák az adott településen, akik megtörték a német színészek hegemóniáját. Győrött nem ez történt, mivel Benke József emlékezetes évadjai után, mire ő ideért, már elfogadottá vált a magyar színészet. Mégis fontos eseménye lett Győr színészetének az egykori Schenbach Rozália vendégjátéka, ezért erről a győri vendégszereplésről kicsit bővebben emlékezünk meg. A színésznő pályájának korai szakaszában Eger, Miskolc és Kassa színpadain volt látható a leggyakrabban, mígnem 1819-ben későbbi sógora, a már említett