Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

III. korszak - A magyar Színészbiztosító Egylet megalakulásától a szabadságharc leverésig [1840-1849]

Nr. 43. 1848. február 17. Csercser Natália magyar színésznőről megjelent méltató írás. Szinház Febr. 15. ,Mari, az ezred leánya', vig opera Donizettitől,

342 ismételtetett. S z i n f a 1 v i. Ma csütörtökön febr. 17-én adatni fog Csercser Natáli a

343 k. a.

344 javára bérletszünéssel, először: ,Scott nemes', legújabb franczia vigjáték Dumastól. Csercser Natáliák, a. színházunknak jelen körülményeink közt tagadhatatlanul, leghasznosb tagja; kit legfőbb szerepektől, daljátékokon keresztül egész a' népszinmüvek pór leányaiig folytonosan fárasztanak színpadunkon. Ha valamelly daljátékban egyik énekesnőnk kicsinyli a' szerepet; (Ezred leányában) azt Csercser Natáliának kell énekelnie; — ha egy daljátékban nem elég a' két énekesnő, az öreg mámi szerepét (Lindában) Cser cser Natáliának kell énekelnie, — királynő, herczegnő kell? ott van C s ercser Natália — hamis, kaczér menyecske kell? helyt áll Csercser Natália, — csinos fiatal legény kell, ki énekelni is tud — (az ördög részében)? Csercser Natália itt is helyén van, — végre a' népszínművekben kell egy helyes tűzről pattant pórleány, ki népdalainkat is szépen el tudja énekelni, — ki tegye ezt más, mint Csercser Natália? szóval, ha Figaro büszkén elénekelheti: Figaro itt, — Figaro ott — : ugy róla is bízvást elmondhatni: Csercser Natália itt — Csercser Natália ott! — 'S ezen fáradhatlanságért jutalma az, hogy első jutalomjátéka borzasztó esős időre esvén, alig maradt belőle néhány forintnyi haszna, — ma pedig a' tegnapi bál utáni álmos este jelöltetik-ki jutalomjátékának, melly valóban csak ugy üthet jól-ki, ha színházi közönségünk megmutatva, hogy méltányos tud is, akar is lenni a' valódi érdem iránt, — ez este kivételesen bár — a' szinházat zsúfolásig meg fogja tölteni. — KKMK Győr, Hazánk, 1848. 175. sz. 699. Gaetano Donizetti (1797-1848) itáliai zeneszerző. 343 A Győrben is méltán ünnepelt színésznő Kassán született, és ott is lépett a színi pályára 1838-ban, majd különböző vándortársulatokkal járta az országot és hamarosan „a vidék elsőrendű színésznője lett". 1848-ban lépett fel először a Nemzeti Színházban, ahol 1855-ig állt szerződésben. Közben gyakorta visszatért Győrbe, és Latabár Endre társulatával számos színi állomáson felléptek, a Bach-korszak éveiben. 1855-ben Szabadkára került, Győr után a második legfontosabb vidéki városába, de hamarosan otthagyta a színészetet. 1869. ápr. 16-án halt meg Pesten. 344 Kisasszony.