Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

III. korszak - A magyar Színészbiztosító Egylet megalakulásától a szabadságharc leverésig [1840-1849]

De bennünk itt feljajdul a' kebel, Ha sírodnak látjuk göröngyeit, — Hol annyi testvér 's bánatos szülők, Szent fájdalomnak sírják könnyeit. Te alszod néma csendes föld ölén Szűz álmodat; de ők hol nyerjenek Vigaszt a' sziv kínokra, mik halálnál Tartósban, 's égetőbben gyötrenek? E' gyász családnak méltó könnyeit Isten törölheti csak, 's ő maga Az égi szikra, melly bennünk honol — A' boldogító hitnek angyala; 'S hogy mind azok, kik őtet ismerénk, Ót, a' szelídség bájos angyalát, Megosztva vélek a' fájdalmakat, Szivünkön hordjuk a' bú fátyolát. Hegedűs KKMK Győr, Hazánk, 1847. 23. sz. 86. Nr. 40. 1847. június 24. A Városi Színházban tartott előadásokról 1847. június 24-én megjelent tudósítás. Győri napló. — 'S mivel a' jövő aratásra igen jó reményeink vannak, mi bizony vigan is vagyunk 's miután a' szinházban egy Schwartzburg-Sondershauseni 's egy orosz művész igen érdekes hangversenyében gyönyörködtünk, jelenleg egy angol társaság polka 's chinai tánczát, valamint — általunk legalább — utánozhatatlan művészi bukfenczeit bámukjuk áhítatos nemzeti figyelemmel. Szó a' mi szó, de ezen tánczmutatványok reánk nézve igen tanulságosak. Például a' 'Lucifer' megnézésére azért telt-meg olly nagyon a' szinház, mert mi igen példás életű jámbor keresztény emberek levén, nem reménylhetjük, hogy a' más világon ő Luciperségének személyesen udvarolhatunk tulajdon sötét országában oda alant. A' chinai táncz pedig azon fontos felfedezésre vitt bennünket, hogy az eredeti