Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

III. korszak - A magyar Színészbiztosító Egylet megalakulásától a szabadságharc leverésig [1840-1849]

A győri kath. főgymnásium museumában Major István ur ajándékából selyemre nyomatva van e költemény. Lendvaynkhoz. Győr, őszhó

303 28-án 1843. Ezernyi bajviszány tusája Izzaszt ja, kit százaknak ajka kér 'S ki szép nevére forr a' honfi vér: De a csatát bátran kiállja. 'S ha végre jármait lehányja, Méltán köríti homlokát füzér, Mely drága gyöngy s aranynyal is fölér, Mert érdem esmérő szív adja! Fogadd tehát magasztos érdemed Dijául e baráti tisztelet' Csekély, de hervadtlan virágát: 'S ha majdan eljő sorsod éjjele 'S tán napjaidra fú a vész szele, Mutassa hired visszsugárát.. A sonett szép kegyeletről, de kevés verselést ügyességről tanúskodik. Czuczor Komáromban létekor, a még akkor leány Lendvaynéhoz irt egy verset, a barátság tán megmaradt Lendvay iránt is; de tekintve a pongyola vers formát, mégis hajlandóbbak vagyunk ezt a dilettáns verselő Kovácsnak, amit a költő Czuczornak

304 tuljdonitani. Lendvayról az egykorú győri kritika a legnagyobb elragadtatás hangján szól, úgyszintén magasztalva említi Barthánét. Magának a társulatnak azonban sok hiánya volt. Az előadásokból hiányzott a kerekdedség, egybevágóság; szerepnemtudás, Ízléstelen öltözetek, rendezői botlások és úgyszólván napirenden voltak a mi annyival nehezebben esett, mert a német társulatoknál, ha talán hiányzottak is a kiválóbb erők, de megvolt az összevágó előadás. KKMK Győr, KOLTAI VIRGIL: i. m. 120-121. p. 303 Október. 3

^

4 Czuczor Gergely.