Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1617-1621 - Városi Levéltári Füzetek 8/2005 (Győr, 2005)

Regeszták

még bizonyítani is fog). Ha több más jámbor ember nem szól mellette, úgy az alperes az asszonyt tán meg is ölte volna. E cselekedetet felesége verésén, szidalmán felül 50 ft-ért sem vette volna fel, ezért az alperes ellen három dologban kér elmarasztalást, mint házára támadó hatalmaskodó, feleségét szidó, illetve őt verő személyként ítéltessék meg. A feleséget ért inzultust Borbála asszony 100 magyar forintért sem vette volna fel. így ítéletet kér. Az alperes ügyvédje, Kürty (Kurty) Ferenc ünnepélyesen tiltakozik e méltatlanság miatt; szabadjon néki a megadott időben a keresettel szemben minden nemű jogorvoslattal élnie. Másolatot kér. [Végzés:] adassék ki. 87. (VI. 204.) Felvétetett felperesként Szeöch (Zsöcz) János providus pere, aki kiadja a megírt tanúvallomásokat a fent nevezett asszony ellen. Az alperes ügyvédje tiltakozik, és a tanúbizonyításról másolatot kér. A felperes emiatt tiltakozik, ez a város jogszokásaival ütközik. [Végzés:] adassanak ki. 88. (VI. 204.) Felvétetett Kürty (Kurty) Ferenc pere Miklós Jakab ellen. A felperes az alperes keresetbeni elmarasztaltatását, és az ő alperes ígérete szerinti megelégítését kéri. - Az alperes képviseletében senki nem jelent meg. 89. (VI. 205-207.) Felvétetett abonyi (de Abon) Szabó (Sabo) Mihály (nobilis) felesége, Katalin asszony pere Szabó avagy Győri (Zsabo al[it]er gieőrj) István ellen. A felperes képviseletében ugyanaz a személy tiltakozik, mint fent. A keresetben megnevezett javakat kívánja, minthogy az alperes sem a szavatosságot (evictio) nem tagadja, sem azt, hogy az a felperest ne illetné, ne reá szállt volna. Ezért azt kívánja, e juss minden épületével szálljon rá, az alperes pedig hatalmaskodás vétkében maradjon. Az alperes ügyvédje előrebocsátott tiltakozással mondja: e ház keresetének le kellett volna szállnia. A felperes azért sem kereshet semmit, mert ebben a házban az alperes jó időt eltöltött, amely örökségben pedig az elévülés (praescriptio) letelik, attól a kereső fél elszokott esni. Ezt az ország törvénye, a [Hármaskönyv] III. rész 15. címe is előírja, mert egy év egy nap alatt kell tiltani, de mivel azt elszalasztottá, azért azt kívánja, hogy a felperes essen el a szerzeménytől. A felperes szerint az atyafiak között ilyen idő nincs, az persze más, hogy városonként eltérő szokások élnek. Itt ezen a helyen esztendőnyi időt nem éltek, ezért az alperes feleletének nincs is helye, de ennek három oka is van. 1.) Ugyanis a felperes árvaként gyámság alatt állt, ezért az árvák pöre mindenkor favorabilis, és e mód nélküli, ami egyébként e hely szokása ellen lenne. 2.) Az atyjától maradt örökségez [az alperes] tőle el nem veheti, mert az eladás is felté-