Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)

Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében

Balázs és Miklós deák püspöki udvarbírók jelentették be igényüket ingatlanaikra. Éppen Vincze volt az, aki megfogalmazta háza visszaszerzésének a kálváriáját: „ Az giöri hazam, meliet én először fundamentomabol sok kölciegen feöl epitetem. kiről elgendeö bizonsagim is vadnak. Anak utána, hogi az pogan kezéből isten ez helt megh szabadétota volna, akor is nagy kölciegemel, sok faratciagomal idegen nemzet kezéből nehezen, ugian fizetésem által is valtotam megh és anak utána mint egi vionan epitetem feöl."

13 Az összeírás ekkor többségében nem az utcák (Varga utca, Duna utca, fxZsidó utca, Bécsi utca, Magyar utca, Rác utca, Úri utca, főtér azok a helynevek, amelyeket említenek) szerint, hanem az egyes jelentősebb épületekhez képest határozta meg a házakat. A bástyák és városkapuk mellett Gregoróczy Vince kapitány, Jakosich Ferenc kapitány, Izdenczi János kapitány, Vajda Kristóf hadnagy, Grebeczy Gergely hadnagy, Anton Muscan és Christoph Barbierer kereskedők házai, a Héderváry ház, a püspöki ház, a harmincad, a fürdő, a német templom, az építési udvar, az élelmezési ház, a városháza, a nagy plébániatemplom, a sókamara, magyar és német iskolák, a veszprémi püspök háza, a lőportorony, mészárszékek szerepeltek. A döntő, amit ennek a jegyzéknek az alapján ki kell emelnünk, az, az a ittény, hogy a négy esztendős török uralom és a több mint két éves katonai megszállás után - sok akadály legyőzésével

14 - a polgári lakosság is visszatérhetett otthonába, létrehozhatta önkormányzatát és ezzel megtartotta Győrt a városok sorában. Gecsényi Lajos regesztái I. 1600-1605 16. old. 13 Idézi Gecsényi Lajos: Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből Győr, 1978 10. old. 14 uo. 11. old.