Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Regeszták 1600-1605
István, 138 Tolnay János, Szíjártó (Syarto) Péter, Segesdy István, Palló István, Fazokas Máté, Beszprémi (Bespremj) Tóth (Tott) András Győr városi jegyző előtt felvétetett Ketthelyi (Ketthely) Pál felperes és a Szalay (Sallay) Mihály alperes közötti per. A felperes, Ketthelyi Pál (providus ac circumspectus vir), ezen törvényszék esküdtje (juratus assessor) képvieletében törvényes ügyvéde, Siey (Syey) János Szalay Mihály (providus) ügyvédével szemben előadja: az elmúlt kedden, ezen 1615. esztendőben, a felül megnevezett alperes nem tudni miféle gonosz, eldöntött szándékból, midőn [a felperes] senkinek semmi gonoszságra okot nem adva, békességgel a bíró házához ment, az alperes a bíró előtt mind személyében, mind azon tisztében, amelyre őt a városi uraim megválasztották, gyalázta, midőn azt mondotta, hogy „... en arulo volnék". A rajta esett kisebbítést - az ország törvénye büntetésének fenntartásával - díjáért sem vette volna fel. Az esetről ítéletet vár. Az alperes ügyvéde, Kürty Ferenc ünnepélyesen tiltakozik; az ország törvényeitől ne láttassék ö eltérni, de szabadjon néki minden jogorvoslattal maga mentségében élnie. A jelen keresetről másolatot kér. A felperes szerint az alperes az alábbiak miatt semmiképpen sem kívánhat másolatot: 1.) ő a prépost pecsétje alatt hozta a [parancsot] a mai törvényszéki felvételre, 2.) a felperes addig nem járhat el a tisztében, amíg ez az ügye le nem zárul, így az igazság kiszolgáltatása tekintetében [az időhúzás?] nagy fogyatkozás lenne. Az alperes egyenesen feleljen meg. Az alperes ügyvédje szerint a prépost soha az előtt a várost sem a maga szokása, sem pedig az ország törvénye szerinti ítélkezésből ki nem vette, és is jól tudják, hogy ő urasága most sem kényszerít arra, hogy (perficitanter) a saját igazának oltalmazására, mentségére őt ne engedné. Ezért azt kívánja, mint fent. Végzés: nem adják ki a másolatot, feleljen az ügyre. Az alperes ünnepélyesen tiltakozik, szabadjon néki az elkövetkezőkben ezen ítéletről e hely jogszokása (consuetudine) és az ország törvényei szerint felelni. Tisztesség adassék a felperesnek és tisztségének, de ő semmi olyat nem szólt, ami a keresetben található. Sem személyében, sem tisztében semmivel nem gyalázta őt. Hanem azon szavakkal kapcsolatban, amit a bíró előtt mondott, kijelentheti, ahogy a felperes, úgy más becsületes személyek is jelen voltak akkor. Ő sem a bíróra, sem a felperesre semmit rá nem fogott, azt sem mondta, ... hogy az A. arulo volna... ". De minthogy tisztségét szerette és oltalmazni kívánta, és minthogy tudomására jutott az, hogy a felperes öt korábban gyalázatos szavakkal illette, magát ártatlanként menteni kívánta, így mondta az, „... hogy az nem vagiok... ", hanem ezt [a rágalmat] valaki kitalálta róla. Amíg nem bizonyosodnak be a reá mondott szavak, azok a [másik félen, aki mondta] maradjanak. Mindezeket, ha az uraim (kgtek.) ítélete úgy találja, annak idején bebizonyítja. Ezen kívül senkinek semmit nem vétett. 1 8 Felül írt, javított vezetéknév. A jegyző először Szeőch (Zsöcz)-öt írt.
