Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Bevezető

lóképpen találkozhatunk vezető vármegyei tisztségviselők (alispán, szolgabíró) megjelenésével. A feldolgozott kötetekben viszonylag nagy számú az Okicz avagy Szabó Istvánnak, a győri székeskáptalan officiálisának - akit egy bejegyzés ispánként nevez - a városi törvényszék előtt győri káptalani alattvalókkal szemben hivatalból indított pere (pl. Nr. 1225, 1295, 1452, 1493, 1614, 1638, 1665, 1706, 1718, 1727, 1749, 1774, 1804.). Ez esetekben őt a perszövegekben a vitatkozó alperesek - olykor illetékességét is kifogásolva - többször magisztrátus dominus magistrates néven illetik, amivel ismételten jelzik, nem magánvádas esetről, hanem funkcióból adódó hivatalból indított keresetről van szó. Azt is jelezni kell, hogy pl. személye és hivatala megsértése miatt a bíró is indított pert (Dallos János, 1613: Nr. 1310.). A városi magisztrátus illetékességének problémáját egy-két pereset veti fel; ezek döntően olyan házassági, végrendelkezési ügyben keletkezett perek, amelyek esetében az egyik peres fél (többnyire az alperes) a városi ítélkezési fórum illetékességét megkérdőjelezve az ügyet az egyházmegyei szentszék elé kívánja vinni (1121., 1697, 1774.). Fölöttébb érdekes társadalomtörténeti vizsgálat lenne a peres feleket képviselő ügyvédek körének analízise, akik között a később (1623-1625 között) alispánságot viselt balogfalvi Siey János nevével is gyakran találkozhatunk.

11 * * * Az 1612-1616 közötti jegyzőkönyvi bejegyzéseket közzéadó regeszta kötet a Győr Megyei Jogú Város Levéltára IV. A. 1001. a. fondszámú 17. századi jegyzőkönyvek elsősorban V-VL, illetve legelső kötetéből származik (Protocolla ordinaria civitatis Jaurinensis).

12 A döntően peres ügyekben keletkezett szövegekben a német, latin nyelvű - többnyire egykorú iratok teljes terjedelmű másolatait tartalmazó - szórványokon kívül latin terminus technicusokkal, illetve szövegtöredékekkel kevert alapvetően magyar nyelvű szöveggel találkozhatunk, amelynek bő tartalmi regesztázását az előző kötetek gyakorlata szerint tettem meg.

13 A bő regesztázással csak egy esetben tértem el; a volt városbíró Kapra Pál özvegye, Dorottya (Dorkó) asszony 1613. november 9-én kelt, a jegyzőkönyvbe teljes terjedelmében bevezetett, publikálatlan végrendeletét fejregesztával ellátva teljes terjedelmében betűhíven közöltem (Nr. 1328.). A kötet használatát mutatók könnyítik meg, amelyek elkészítése során a még nem rögzült vezetéknevek miatt alapvető problémát jelentett a Személy- és Helynévmutatók összeállítása, illetve a kettő elkülönítése. A mezővárosi polgárok névhasználata Önálló vizsgálatot, feldolgozást 11 A Győr vármegyei nemesi elitre, annak a városi elittel való szoros összefonódására (pl. Dallos család) Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. In: Levéltári Szemle, 38. 1988. 3. sz. 14-34. p., archontológiát közli: 33-34. p. 12 Erről, illetve az archívumban őrzött egykorú iratanyagról: Győr város levéltára. Szerk.: Bana József- Morvái Gyula, Győr 1999. 45-46. p. (Városi Levéltári Füzetek 2.) 13 Erről részletesebben: Dominkovits Péter: 17. századi mezővárosi jegyzőkönyvek regesztázásáról (Szombathely, Győr). In: Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája. Kaposvár 2002. szeptember 4-6., Budapest, Balassi Intézet 2003. május 14. Szerk.: Böőr László, Bp. 2003. 137-157. p. H