Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

1246. (V. 68.)Újvárosi (Wyvarosy) Varga András Siey (S.) Jánost ügyvédnek vallja vámosi (vamosy) N. Varga ellen. 1247. (V. 68.) Balogh György Siey Jánost (S. J.) ügyvédnek vallja Angarano Antal ellen. 1248. (V. 68-71.) Szabó (Zsabo) Miklós a perújítás mellett Kürty Ferencet ügyvédnek vallja és előadja: 1612-ben Szent Lukács nap (október 18.) táján, midőn a Győr (Gieör) vármegyei Győrött, a helyi piacon senkinek semmi gonoszat nem szólva járt, a jelen lévő Balogh (B.) Mihály nem tudni milyen okból, sem az Isten, sem az ország törvényének büntetésétől nem rettegve, őt sok ember láttára és hallására

38 szemtől szemben hírében és nevében megsértette, amikor ilyen gyalázatos szavakkal illette: „ ...ros embernek ven besäe khuruafianak Hundzfutnak árulónak sidott... ". Emellett más gyalázatos szitkokat is szórt rá, de ezzel meg nem elégedve reá támadt, verte és taglotta, fejét betörte, kezét megsebesítette, amit akkor sem tehetett volna meg, ha ö valamit is vétett volna ellene. A felperesnek van földesura és bírája, ott, azok előtt kellett volna őt megkeresni, és nem szabadott volna megvernie, megsebesítenie. Igazát az ország törvénye, a Hármaskönyv II. rész 72. címe szerint keresi. Miféle büntetése lenne annak, aki más embert efféleképpen meggyaláz, és mit érdemel az, aki nem csak valahol mezőn vagy országúton - ahol néha az ember bátran nem járhat - hanem egy békességes kiváltságolt (privilegata) városban, fényes nappal, nyilvánosan, mindenki más láttára más embert megver és azon sebet ejt. [A felperes] e két dologról vár ítéletet, amelyeket ha [az alperes] tagadna, úgy a megfelelő időpontra bizonyít. Tiltakozva jelenti ki, hogy ez után is mindenről disputálni kíván. Az felperes ügyvéde minden érvelés miatt ünnepélyesen tiltakozik, a perújítás (nouum) mellett nem fogadja el az alperes két feleletét, mert a perújítás mellett a korábbi kereset szerinti felelet ellen semmi újat nem szólt a kereset lerontására, hanem magának hozott most új keresetet, amely még soha korábban a törvény előtt nem volt. A kerestet így nem ragadhatja magához, perújítás mellett a perhez szóljon. De mivel ezt nem tette meg, így [a felperes] a perújítás megsemmisítését kéri, az alperes pedig marasztaltassék el a büntetésben, ahogy azt az efféle peres fél esetében szokták, aki az új felelettel nem él, miképpen azt az ország törvénye is írja. Perújítás miatt a felperes (!) (A.) fél előadja: ő a perújítással jól él, a feleletének is így kellett megtörténnie, mert korábban erről ő semmit sem szólt. Az ország törvénye is azt tartja, hogy a kiadott ítéletek után a perújítás mellett új felelet, tanúbizonyítás („elö emlekeztetest fogast..."), ellenvetés, bizonyító irat (leuel) beadása, elhagyott fogyatkozás beteljesítése, tévelygés megjobbítása, összességében mindaz, ami az ő ítéletének a hasznára válhat megtehető. Mindez a