Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

1774. (VI. 142-145.) Felvétetett a győri káptalan officialisa Okicz István pere Barbély (Barbel) avagy Hercegszőlősy (Hercegsőlősy) István ellen.

167 A felperes képviseletében Siey (Syey) János előadja: az alperesnek minden kifogás nélkül az úriszéken felelnie kellett arról, megcselekedte-e a vádat, avagy nem. Minthogy nem kívánt így felelni, azért a felperes azt kívánja, az ítéletet mondják a fejére. Az alperes képviseletében Kürty (Kurty) Ferenc az időpontot kifogásolja; a mostani aratási időben ő nem önként értett ezzel egyet, szabad legyen a maga idejében fellebbeznie és akkor ezzel szemben vitatkoznia. Tiltakozva a per leszállítását kívánja. Tisztesség és becsület adassék a felperesnek mint magisztrátusnak, de az elmúlt törvénykezéskor az egész pert leszállították amikor is a felperes fellebbezésre törekedett. Ahelyett, hogy a felperes ura is a pert felvétette volna, a felperes továbbra is egyenes módon és renden perelt, a törvény folyásától eltért, azért az egész per leszállítását kéri. A felperes ügyvédje ünnepélyesen tiltakozik ezen érvelés miatt. Az alperes feleletét nem fogadja el, mert a feljebbvitelt szokás szerint megvizsgálták és meg is adták, ahogy arról írása is van. De minthogy az alperes egyenesen nem kíván megfelelni, azért ítéletet kér, azt mondják ki a bírák. Az alperes ügyvédje is tiltakozik ezen érvelés miatt és előadja: ahol a felljebbvitelre azt írták, hogy ez a per a káptalan által a káptalan [úriszéke] elé rendeltetik, annak sem ereje, sem helye nincs, ugyanis e perben a káptalan urai felperesek és az ország törvénye, [a Hármaskönyv] II. rész 22. címe szerint egyszerre bíró és felperes nem lehet senki. Ezért a pert teljességgel leszállítatni kívánja. A felperes fél szerint az urak ebben a perben nem felperesek, hanem a szokás szerint csak az ispán. Tiltakozik amiatt, hogy az alperes az urak gyalázatára oly gyalázatos feleletet adott, hogy őket felpereseknek és bíráknak nevezte. Ha a keresetet elolvassák, abból kitűnik, ott Okicz István és nem a prépost avagy a káptalan neve szerepel. Minderről a felperes mind a győri káptalan törvényes kirendeltje (ordinarius) ítéletet vár. Az alperes szerint e perben a magisztrátus [t. i. a felperes] nem felperesnek, hanem az urak ispánjának mondja magát. De minthogy Okicz István nem a prépost, vagy a káptalan nevében támasztotta e pert, hanem csak a maga nevében, amelyből az tűnik ki, hogy nem is magisztrátusként perel. Az uraim ítéljék meg, az ispán milyen státusban perel ellene, mert ha nem magisztrátusként, akkor az egész per leszállítását kívánja. A felperes a szokás szerint főben járó bűntettben az ispán feladata így eljárni és nem az egyházi uraké. Az alperes Isten törvénye szerinti büntetést kér, de akkor ne a magától, vagy az ő akaratából, hanem az urak nevében történjék meg ez. Az alperes megnevezése: sor fölé írt kiegészítés.