Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Regeszták 1600-1605
efféle tanúkihallgatásról készült iratot két esküdtnek és nem a másik peres félnek a kezébe adják. így azt két esküdt vezeti elő, ahogy az most történt. A tanúk vallomásából az is kitűnik, inkább ők cselekedték meg ezt a tettet és nem az alperes, valójában semmit nem bizonyítanak. Az óvári két tanúnak sincs helye, mert írás szerint „ ...ciak jegyzés es ky mondas az my az becy bizonsagok dolgát Ulet... " . A felperes által szedett tanúknak itt azért sincs helye, mert arról semmi nem szól, hogy ok megesküdtek-e? A felperes ünnepélyesen tiltakozik ezen érvelés és vallás miatt, azt nem fogadja el, erősen kifogásolja az alperes végrendelethez történő hasonlítását - hogy e szavakat úgy kellene elfogadni. Az ő tanúinak vallomásaiból kitűnik az alperes bűnössége, abból is, hogy az férje kezét övvel hátrakötötte, őt kínozta. Bebizonyosodik az, hogy néki régről haragja volt az urával, amit ekkor megbosszult. A tanúbizonyítás pecsét alatt kelt, tehát annak hitele van. Az uraim olvassák el a bizonyítékot és az alperesre mondjanak ítéletet. Az alperes ügyvéde szerint az által, hogy a tanúk tettestársak voltak, tanúvallomást már nem tehetnek. Az ország törvénye szerint, ha két ember összeveszik és egyik a másikat halálos sebbel igyekszik illetni, a harmadik pedig nézné és nem ellenkezne, akkor ő is nyilvánvalóan bűnös a meghalt ember halálában. Ami pedig azon egy tanút illeti, aki Mészáros (mes.) Jánost megkérdezte, annak itt most semmi helye nincs, hogy [az alperes] korábban haragudott-e Mészárosra. Az egy tanú - ahogy mondják - úgysem tanú. Ezért az alperes az ő szedett bizonyságainak a megvizsgálását és az ő felmentését kéri. A felperes kijelenti: az alperes ügyvéde által előadottaknak az az értelme, hogy az az ember, aki visszament méltó a halálra. Az alperes tiltakozik e felelet miatt és újból elismételi érveit. A felperes ügyvéde tiltakozik, immáron semmiféle bizonyság nem szükséges, mert Őfelsége néki adott kegyelméből kitűnik, hogy ura szándékosan megölték. Ennek igazsága a tanúvallomásokból is kitűnik, és az ország törvénye is úgy tartja, hogy az efféle dolgokban kapják el és büntessék meg azokat, akiket elkaphatnak, miképpen a csepregi (Ciepreg) dolog is mutatja; Hajós András megölésénél 44-en voltak [jelen], de minthogy csak kettőt kaphattak el, így azokra mondták ki az ítéletet. Az alperes volt a fő oka ura halálának, azért ítélet kimondását kívánja. Az alperes ügyvéde tiltakozik ő is Őfelsége kegyelmét hozza fel,és a Hármaskönyv II. rész 57. cikkére hivatkozik a bűnrészesség kapcsán. Ami pedig a csepregi esetet illeti, „ ... azt véren tapasztaltak... ", aminek megfelel Őfelsége kegyelme is. A felperes ügyvéde nem rekesztheti ki, hogy a tanúk tettestársak voltak. Ez pedig nem fogadható el Őfelsége kegyelme mellett. Kéri, hogy az alperest se a törvény szerint, se azon kívül ne bántsák. A felperes tiltakozik az érvelés miatt, hisz a több társ miatti cselekedet okán kellett a kegyelmi kérvényt beadni, néki pedig [ezt] az ítélkezéstől kellett volna várnia, amennyiben a bírák olya ítéletet hoznak, akkor kellett volna a kegyelmi kérvényt beadnia. Azért a kegyelmi kérbvény leszállítását kéri.
