Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

res magisztrátus feleletére válaszolnia kell. Ennek oka az előbbi, mert ha jobbágy, vagy örökös lakó személy lenne, akkor a vádoló félnek kellene ellene perelnie és nem a magisztrátusnak. Az alperes szerint őt soha semmi vétekben, gonosz cselekedetben nem tapasztalhatták, magát mindenütt jámborul viselte, ahogy az jámbor és tisztességes személyhez illik. Afféle cselekedetre nem tud emlékezni, ami miatt ilyen nagy fogságot kell szenvednie, és miképpen a felperes fél csak bevádolta őt, azért azt kívánja, hogy a felperes magisztrátus vagy a bevádoló személy bizonyítson. Ebből majd nyilvánvalóan kitűnik; a kereset szerinti cselekedetet elkövette-e, avagy nem. A felperes szerint a magisztrátus nem köteles bizonyítani, az alperes mentse magát a magisztrátussal szemben, tegye ártatlanná magát mindabban, amit a kereset ellene hoz. Ítéletet vár. Az alperes ugyanazt ismétli mint fent, amíg a magisztrátus tanúkihallgatást nem tesz, avagy a bevádló valamit nem mutat fel, addig nem kell magát mentenie, mert a tanúkihallgatásokból, illetve a bizonyítékokból tűnik ki, hogy az alperesnek miben kell magát tisztítania. Ahogy erről a Hármaskönyv II. rész 32. címe ír. ítéletet vár. A felperes szerint, minthogy az alperes a megtisztítással (expurgatio) vár, tudnia illik, hány fővel is kell magát mentenie. Az ország törvénye szerint nyilvánvaló, ha a bizonyítást nem akarja magára venni, hanem egyszerűen tagad, úgy díja szerint ha fejét leteszi huszad magával [kell esküt tennie]. Ezért, ha az alperes egyszerűen továbbra is tagad, úgy azt kívánja, hogy az alperes a törvény szerint marasztaltassék el. Ami pedig a többit illeti, [a felperes] a [törvénytevő bírák] ítéletéhez tartja magát. Végzés: Az nem áll, hogy a magisztrátusnak bizonyítania kell. Az alperes a végzés meghallgatását követően amiatt tiltakozik, hogy a jövendőben szabadjon néki a vádló személyről is szólnia, arról disputánia, sőt hasonló büntetést vár amiatt, mert magát jámbor személynek tudja be. Ami keresetet valamely személy vádjára a magisztrátus támasztott, azt egyszerűen tagadja. A bevádló bizonyítékaiból az kitűnne, megtette-e, vagy nem. ítéletet vár. A felperes az egyszerű tagadásról ítéletet kér. Végzés: az alperes tizenötöd napra, huszad magával - tisztességes személyekkel - esküdjék és mentse magát a magisztrátus keresetével szemben. A felperes kedvezőbb végzést kíván, tiltakozik. 1639. (VI. 69.) Végzés: minthogy az alperes Horváth (Horuat) Gergely a múlt törvényszék szerinti végzés alapján semmiképpen sem mentheti magát a keresettel szemben, azért a tolvaj lások miatt akasztassék fel, de legelőször is vallattassék ki a hóhér által. 1640. (VI. 69.) Szabó Gergelyné, Katus asszony Giurkouit Szabó Istvánt szólítja. Ez a második kérelmi szak.