Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)
Regeszták 1606-1611
Ezt követően a ura [t.i. a felperes] is vallja, hogy egyszer [Marko] ezt megmondta, de nem merte megfedni őket, mert Gyurkonak sok atyafia volt, akik kezességet is vállaltak érette. Végzés: a törvényhozó uraim fejenként, lelkiismeretük szerint az alábbi ítéletet hozták: mind a bizonyságokból, mind Horvát (Horuatt) Marko szabad vallomásából nyilvánvalóan kitűnik, hogy a lopást ő maga cselekedte meg, és azzal semmit sem ment, hogy az urának egyszer megmondta, őt a Gyurko társa lopásra bíztatta. Az utána bekövetkezett intésre, és nem 96 Gyurko társa bíztatására kellett volna hallgatnia, nem szabadott volna urát meglopnia. Mind az Isten parancsolata, mind a közönséges természet szerinti törvény ellen vétkezett, lopott. Méltó módon akasztófát érdemel és akasztassák fel. A felperes viselje gondját a végrehajtásnak. Tizenötöd napra harmadmagával a fejére esküdjön meg, de a kárát saját maga viselje el, mert abban maga is vétkes, hogy szolgája megvallotta, az ő Gyurko társa lopásra ingerli. 745. (IV. 47-48.) Végzés tétetett Laky (Lakhy) Gáspár és Seczey János között. A törvénytevő uraim úgy ítélik, hogy méltó dolog az, amit Seczey János kíván, hogy Gáspár uram halgassa meg az ő keresetét, és azt követően abból értheti meg, ő mit is akar és mivel akarja és tudja magát menteni Seczy. A törvénytevő urak is az alapján tudnak ítélni. Mindezek által a számadás, kezesség abbamaradjon, amiben most találtatott, az a következő törvénynapig nyugalomban maradjon. Az alperes e végzést fellebbezni kívánja a földesúrhoz. - Végzés: tétessék át. 746. (IV. 48.) Torkos András leányának képviseletében felperesként előadja: 1608-ban Bécsben (Bec), a piacon lévő pincéjét 22 ft-ért Horvát (Horuatt) Jánosnak adta, aki ebből az összegből 1 ft 50 d-t adott meg. Bodo Mihály és Mészáros János ezt megtudták, és Horvát (horuat) Jánost eltiltották a pincétől, azt álljtva, hogy másnak semmiképpen sem engedik, mert azt az összeget ők is leteszik, amit Horvát János ígért. Horvát közben a borát már a pince elé is vitte. Ez a dolog így történt, és ha az alperesek tagadnának, Horvát Jánossal bebizonyítja. Ha ezt a becsületes törvénytevők elegendőnek nem találnák, akkor az ügyet a két alperes esküjére hagyja, és ítéletet vár. Az alperesek kijelentik: egyszer voltak [a felperesnél] Bécsben, de amikor egy idő múltán másodízben mentek volna a pince megvételére az asszonyhoz, akkor ő azt a választ adatta, hogy azt immár nékik nem adhatja el, mert Horvát Jánosnak adta. Miután ismét bort hoztak, [egyikük] odament az asszonyhoz és megkérte őt a pince eladására, amiért vagy készpénzt („bertt"), vagy a társaság fele részét adnák át. Ezek után [az asszony] előbb a kulccsal halogatta a dolgot, és Farkas A következő két szó lapszéli betoldás.
