Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)
Regeszták 1606-1611
Végzés: Károly János esküdjön meg arra, hogy sem társ nem volt, sem pénzt nem adott, és ha bármi nyereség esetén sem osztozott volna [a felperessel]. Ha tizenötöd napra esküt tesz felmentik, ha nem úgy ki kell fizetnie a másik felet. Az alperes az eskütételt visszavetve, tiltakozik, és a [Hármaskönyv] II. rész 32. címe alapján kedvezőbb végzést kíván. A felperes szerint a végzést követően ennek most nem szabad helyet adni, az első kérelem idején kellett volna ellene szólnia, így most a végzéshez tartja magát. Végzés: az alperesnek az első szakban kellett volna az esküt visszavetni (reicialni), azért a fenti végzés a helyén marad. Az alperes a földesúrhoz fellebbez. - Végzés: tétessék át. 744. (IV. 46-47.) [Nagyszombati Szíjártó György pere szolgája, Horváth Marko ellen.] A nagyszombati (nagy sombaty) Szíjártó (Zyarto) György Marko szolgája ellen az alábbi feleletet tette: 1604 Szent Jakab (július 25.) táján, szombati napon, a Pozsony (posonj) vármegyei Nagyszombat (nagy sombatt) városában ez a Marko mesterség tanulására szegődött hozzá. Meghitt szolgája volt néki, így minden javai kezében voltak, de magát meggondolva, az isteni parancsolatot hátrahagyva több javai közül egy gránát mentét, gránát dolmányt, karasia nadrágot ellopott tőle, és azokkal elszökött. Azóta mindenütt kereste, de itt találta és fogatta meg. E lopást saját maga sem tagadja, de ha tagadná is, lator cselekedetével megbizonyítja. Ugyanis aminő fogságba a bíró vetette, a városháznál az erős lakat alatti városi tömlöcöt feltörte, és a városháza szabadságaira nem gondolva nyilvánvaló latorként elszökött. így ő ezzel is tudomásra hozta, hogy ő az a lator. A város szolgája ezt észrevéve rögtön a bíró tudomására hozta, aki utána küldetett, és egy mérföld távolságból más lator társával visszahozták. Ezért a felperes azt kívánja, hogy a bíráskodó urak ítélkezzenek az efféle lator személy ellen, aki mind lopásban, mind pedig a városháza feltörésében vétkes. Az alperes Marko vallja: Gyurko a másik szolgatárs arra intette, hogy ura minden javait vigyék el. Amikor egyszer uruk Galgócon volt és miután hazajött, akkor ő megmondta e dolgot néki. Akkor még semmi nem történt, de azután Gyurko ezért megfenyegette, 95 azt mondotta, „ bestie khuruafy ne jar vtanam. ". De azután ő, Marko elvitt egy mentét, dolmányt és nadrágot, Gyurko pedig a nád között várta. Amikor odaért és mindent megmutatott Gyurkónak, az mindjárt úgy megütötte őt, hogy a vér elborította. [Gyurko] a ruhákat elvette tőle és még egy másik legény meg azt mondta, „eleg neky megh ere vele". Ok elmentek onnét miközben Gyurko Markot továbbra is szidta, hogy urának mindent elmond - és őt [t.i. Markot] otthagyták. Az utóbbi szövegrész lapszélra írt betoldás.
