Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

emiatt őt el akarják fogni, ezért elfutott és a föld alá elrejtőzött. Mindezek kitűnnek a tanúk vallomásaiból. Az alperes

77 a kifogásokat,a feleletet nem fogadja el, hisz' a latornak hitele nincs, ha ő latorrá tette magát, azt az alperes magára nem veszi, sőt ami a legfontosabb: [Enyingi] Benedek a törvénykezés előtt bizonyságokat nem szedhetett volna, hanem a törvényből kellett volna kimenni, és ott megnevezni azon személyeket, hogy kikkel is akarja fejére bizonyítani, hogy ő lopta el [a tehenet]. Azon tanúkat („bizonsagokatt") mindkét tanúnak ismernie, látnia kellett volna, miképpen tudni kellett volna, hogy valamelyikőjük személye nem kifogásolható-e? A felperes ügyvédje tiltakozik, az alperes társa vallomását el kell fogadni, mert ő nem kínban, fogságban, verés, vagy erőszak alatt vallott, hanem szabad akaratából, a hadnagy szép megkeresésére. Ami pedig a többi tanú elleni vitát illeti, és hogy törvényen kívüliek (collateralis)

78 lennének, az a büntetőperekben történő tanúszedésnél nem igaz. Ezért, ha a tanúk ellen bármit is vitatni akar, azt nevezze meg, szóljon ellene. Az alperes tiltakozva előadja: ahol a felperes a lator vallomását hozza elő, az azért nem áll, mert egy tanú nem tanú („ egy bizonsagh semy bizonsagh "). Végzés: a törvénytevő uraim úgy ítélik meg, hogy ez büntető per, és fejben járó ügy. Mégis egy törvény szerinti időpontot adnak nékik, és akkor a felperes minden tanújával álljon elő, és készüljön fel. Mindeközben ha az alperest elegendő kezességen oly' biztos személyek kiveszik, hogy azok a következő törvénynapon személye szerint előállítják, akkor a bíró kezességen kiadhatja. A [következő] törvénynapon a tanúvallomásokat megértve [az uraim] ítéletet hoznak. 680. (IV. 22.) Olasz (Ollas) János leánya, Margit asszony Miklós deák feleségét szólítja; ha meghallja feleletét, ez immár a harmadik alkalom. - Az alperes fél betegséget jelez. 681. (IV. 23.) Seczey János deák Grebecy Gáspár ellen Szily (Zsilly) Lőrincet ügyvédnek vallotta. 1609. március 17. 682. (I. 366.) A Phoffen Hoff-ban született Hans Saalpeckh német ács a város polgárai közé adta magát, annak igazságát megadta. A jegyző először felperest (A.) akart írni, majd tollhibáját javította. A szó ilyen értelmére ld.: Törvénytudományi műszótár, Buda, 1843. 65. p.