Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

577. (III. 49-50.) Az alperes, Böszterczey Dorko ügyvédje, Szily (Zsylj) Lőrinc szerint ő mindenkor az ország törvényéhez tartotta magát, amely szerint pedig, amikor az ítélkezés alapján megtörténik a bizonyságok szedése, amit közkihallgatásnak (communis inquisitio) hívnak, azt követően elhozva a bizonyságokat, azokat beadják a törvénybe, akkor az alperesnek szabad bizonyságokról másolatot kérnie. Minthogy ez ügyben az alperes ügyvédje nem tudja, hogy kik is lennének a tanúk, és ők az alperesre mit vallottak, pedig ha a felperes feleletéhez hozzá kívánna szólni, meg kell tudnia és értenie a tanúvallomásokat. Ezért a tanúvallomásokról másolatot kér, ahogy azt az 1550: évi pozsonyi törvény 65.(?)

35 cikkelye is előírja. A felperes nem fogadja el az alperes kifogását, mert a tanúszedés nem előlegesen (collaterialiter) történt,

36 hanem a törvényből mentek ki. Végzés: az áll, hogy az alperes fél kérésének nincs helye, mert a bizonyságok szedése mindkét fél számára a törvényből indult ki. Ami pedig a felperes fél részéről szedett bizonyságokat illeti, azokat megnevezték, [az alperes] pedig szóljon ellene ha akar, és mindjárt bizonyítson. Az alperes e végzést meghallva kedvezőbb ítéletet kíván, mert Magyarország törvénye szerint ki szokták adni a tanúvallomásokról a másolatot [újabb] időponttal, ha valamit vitatni kíván, vagy a bizonyságok ellen szólna. 578. (III. 50-53.) [Tanúkihallgatás a szitkozódó Bornemisszáné, Dorko aszszony perében.] A Győrött lakó, 35 esztendős Cianalthy (?) Farkasné, Anna asszony terhes nőként („neheskes aszoni alatt") lelkiismerete szerint vallja: nem volt itthon, haza akart jönni. Ekkor figyelmeztették, hamar tegye meg, mert háza előtt nagy lárma van. O akkor úgy megijedt, hogy szólni sem tudott. Haza sietett, és azt látta, hogy Bor Istvánná szoknyáját felfogva Zsuzsanna háza felé futott, és azt mondta: „ad khj onnedt az kuruat". E házból Dorko asszony kiabált ki, de a tanú ijedtsége miatt nem értette, mit is mondott. [Bornéval] ott volt az ura is, aki feleségétől elfordult és a házak felé ment. Dorko Zsuzsanna ekkor kijőve ezt mondotta néki: „vgian pökte tálam azért bors vram vtalatos bestie khuruafy hogj egyszer kerel benne s nem adek. " A tanú ekkor így szólt Dorko asszonyhoz: „ Isten vestett volna el bennetekhett ciak az hazam elyben nem jötetek volnfaj mert et megh niagra negien... ". Erre Dorko így válaszolt: „túriam (?) azt masie mikor azt mongia hogy egy tarisnia fas volt bennem kitt vont el rólam. " A 18 esztendős Szabó Istvánné, Erzsébet asszony eskü alatt vallotta; kint ült az utcán a gyermekkel, amikor Dorko asszony hozzá jött, és kezébe vette a gyermeket. Játszott vele, amikor Bornemisszáné (Bornemisane) kiállt az ajtón, összeverte a kezét,

37 és Dorko asszonyra rákiáltotta: „ te lotio ". Ezt háromszor is A törvénycikk száma többszörösen javított, nem egyértelmű szám! A collateralis inquisitio fogalmára: Törvénytudományi műszótár, Pest, 1840. 65. p. A jegyző Bornemisszáné nevét Borsane-ként rövidítette.