Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

1606. május 26. 548. (III. 41-42.) [Bornemissza (Bornemisa) István felperes pere Besztercei (Böstercey) Mártonné, Dorko asszony ellen.] A felperes előadja: az 1606. év Szent György (április) havában, a Győr (giőr) vármegyei Győr városban Besztercei (Böstercey) Mártonné, Dorko asszonynak egy bizonyos szolgálóleánya volt. Amikor a felperes valaminő atyafiai idejöttek, azok megkérték őt és Bori Istvánnét, hogy menjenek oda az alperes házához, és a szolgálót atyafiakként hozzák el tőle. Minthogy Dorko asszony nem volt ott, hazajöttek a leány atyafiaival. Amikor hazaérkezett Dorko asszony, megmondták neki a felperes és a rokon látogatását. Azt felelte; „...ha itt találtam volna Bori Istvanek (!) bizony khy vertem volna az bestie khuruatt... " A felperes ezt megtudta, ismerte, [az alperes] nyelvességét, odaküldte férje húgát,

28 hogy ő megkérje azt, jöjjön a házukhoz, illetve ily' veszedelmesen ne szidalmazza őt. De nem jött el, hanem az nap délben („deliest") Wolf Vaget háza elé ment. A felperes amint megtudta, hogy ott ül e ház előtt, elébe menve kilépett az ajtón, és megszólítva kérdezte, miért is nem jött el. Dorko asszony az alperest nagyságos asszonynak nevezte, de a felperes a titulust elutasítva kifakadt: „... tálam engemetis vgy akars nieluedel gialazny mint Bodo Mihalnet es János deakott... "? Erre Dorko asszony őt hazugnak, „ hires lotio bestie kuruaul "-ként gyalázta, kiterjesztve eme szidalmát másokra is. Ekkor hallotta meg Bori István, hogy jámbor házastársát is ily' undok szidalmakkal, gyalázattal illette, és kijött a házából. Ekkor Dorko asszony a szállása felé elfutott, ahogy a férfi mondja, nem tudni mi okból. Bori utána szólt; miért is szidja az ő feleségét? Erre Dorko asszony

29 Borit „...kurua bestie hires kuruafy"nak nevezve kijelentette; a férfi azért oly' mérges rá, mert múltkor „...kertel benne snem adtam kett pint bortis hozattál, harmadikertis el khüldtel voltt azért tamac arciom hogi nem adtam benne. " Mindezek után a felperes feleségével együtt fejét reá rakva büntetést (talia) kíván, és tiltakozva mondja, szabad legyen még néki mindent szólnia. Az alperes ügyvédje, Szily Lőrinc (Lau. Zsyly) kijelenti: legelőször is nyilvánítsa ki, hogy ő mindenben szabadon disputálhat, ne tűnjék úgy, hogy méltatlanul perlekedik. A törvény szerint pereljen. Az [alperes fél a felperes] feleletének másolatát kívánja, ezután minden törvényes perorvoslattal az ország törvényei szerint élhessen, azokhoz tarthassa magát. Végzés: a másolat tizenötöd napra adassék ki. 549. (III. 42.) Szabó János felperesként Szeöch (Zseöch) Benedeket szólítja. - Az alperes szerint ez a második kérvényezés, ezért a város törvényéhez, szokásához tartva magát nem hallja meg a mostani feleletet. E szövegrészből kitűnik, Bornemissza István felperes valójában feleségét képviselte. Az alperes válaszánál a neve sor fölé írt betoldás.