Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

527. (III. 35.) Révfalui (Refaluy) Barbély János felperesként Péter deákot (Ltrm.) ügyvédnek vallotta Pálffy János ellen. 528. (III. 35.) Csiszár (Cisar) Mátyás feleségével együtt felperesként Péter deákot (Ltrm.) ügyvédnek vallotta Csiszár (Cysar) Mátyás ellen. 529. (III. 36.) Az alperes fél ügyvédje minden mást megelőzően oktalan és méltatlan perlekedést (Calumnia, Indebita) nyilvánít ki, majd azt akarja megtudni a törvénytevő uraktól, hogy ily' nagy per lefolytatható e a mostani időben, hisz a megtörtént okok miatt a római császár gyűlést hirdetett, és fegyverben is vagyunk. A [törvénykezést] a békességig az ország törvénye (decretom) tiltja. A felperes nem fogadja el e kifogásokat; először is: a királyi meghívó (regalis) a meghívottaknak ad szabadságot. Másodszor: „a fegiverben vagiunk" kifogást is elutasítja, mert a győri (geőry) főbíró társaival egyetemben a mai napot törvénykezésre jelölte ki („...Töruent hagiott...."). Minthogy az alperest nem parancsolták hadra készülni, köteles mindenre megfelelni, mert a per sem jószágot, sem országgyűlést nem illet, hanem a város törvénykezéséhez tartozik, ezért ítéletet kér. Az alperes ügyvédje a fentieket ismételten előadja, és tiltakozik, minderről feljebbvitellel szabadjon néki disputálnia. Végzés: minthogy a földesúr, a győri káptalan a mai időponton nem tiltotta, hanem szabadon hagyta az ítélkezést, ezért az törvénytevő uraim szerint az ítélkezés szabadon megtörténhet. 530. (III. 36-37.) Barbély Benedek felperes és Földes (Feöldes) Ambrus alperes

20 az ítélkező uraim intésére szabad akaratukból megegyeztek. Mindkét fél kezét beadva megfogadta: amit „...Isten szerentt... " az uraim („ö kglmek") közöttük rendel, azon megmaradnak. Kapra István bíró, és a 12 esküdt, Komáromy István győri seregbíró, Pázmán (Pazman) Ferenc, Csaby (Ciaby) Mihály, Darnay uram és Szeghy (Zseghy) Gergely Győr (geőr) vármegye szolgabírája előtt történt ez az eset. A törvénytevő személyek, nemes urak a két peres fél kezének beadása után Isten szerint, lelkiismeretük után a következőképpen intézkedtek: Földes Ambrus Barbély avagy Vidák Benedeknek az ő sérelme miatt, költségeiért és kárvallásaiért 180 ft-ot fizessen. A lefizetés első határnapja május utolsó napja legyen. A pénz másik részét pedig június 15-re tegye le, ha pedig akkor nem akarja megfizetni, úgy 100 magyar forint legyen „...Ciögy es birsaga... ", mely összeg két része a bíróé, harmada a peres félé. Ha a fizetés megtörtént, kötelesek egymásnak kötéslevelet adni, és „ Cögetis akkor vessenek közöttek. " Ha mindeközben Földes Ambrus meghalna, akkor a bírónak legyen hatalma a megtalálható ingó és ingatlan javakból szabadon végrehajtást tenni „az szerelmes felnek". A felperes (Actor), alperes (I) sor fölé írt betoldott kifejezések.