Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

Barbély Bálintnak a malom árának a felét. Ezután Barbély Bálint, Csapay Ferenc tudomása nélkül a malom mindkét részét áruba bocsátotta. Csapay hiába könyörgött neki, azt ne töröknek, hanem kereszténynek adja el, mert ha töröké lesz, a hajdúk reá mennek és felégetik. A tanú fia, Gondan Balázs akarta e malmot mevenni, de Barbély Csapay tudomása nélkül azt a töröknek adta. A hajdúk azután el is égették a malmot. Többet nem tud. - A 2. tanú, a 40 éves Biro Márton eskü'alatt mindenben ugyanúgy vallott mint az előző, de hozzátette: ő Csapay Ferencnek 4 aranyat adott kölcsön, amivel az most is adós. - A 3. tanú, a 28 éves Koszdi Márton eskü alatt mindenben az előzőekkel egyezően vallott, hozzátéve: ő Csapaynak 5 aranyat adott kölcsön, amivel az még most is adós. - A 4. tanú, a 31 éves Gondan Balázs vallotta: Csapay őt arra kérte, vegye meg Barbély Bálinttól a malom felét. A tanú ezt örömmel megtette volna, megkérte Csapayt, szóljon Barbélynak, hogy az adja néki a malomrészt. De Barbély Bálint a malmot Csapay tudomása nélkül a töröknek eladta. - Az 5. tanú, az 56 éves Ermen Ferenc eskü alatt vallotta: ő Simontornyán (Simontornia) Barbély Bálint házához ment, és részt vett a malom dolgában a Csapay Ferenccel történt számvetésben. Ott volt még [....] Pál, Sarpa Albert és János deák. A számvetés szerint Csapay Ferenc 94 ft 50 d-t Barbély Bálintnak megfizetett, 27 ft-tal adósa maradt. Midőn a tanú beteg volt, Barbély Bálint megkérte Csapaytól a 27 ft-ot, aki akkor könyörgött a tanúnak, hogy az kérlelje Barbélyt, hogy adjon még egy kis haladékot. A tanú elment, Barbély Bálintot a várakozásra kérte, de az azt mondta: „ manal touab nem varia ". Ekkor Csapay a 27 ft-ot is megadta. Azt is tudja, hogy Csapay a malom felében volt társ és a malmot Barbély Bálint adta el a töröknek, „hogy ostan az haiduk megh haragutak az malomra, es ugy égettek el ". Többet nem tud. Következnek [a felperes] tanúi, akik Kapra István, Győr város bírája előtt (coram Dno. Stphno Kapra Judicy Ciuitt. Jaurien.) a következő vallomásokat teték: Az 1. tanú, a 60 éves Cserety (Cierety) Pál eskü alatt vallotta: eljött hozzá Csapay Ferenc mondván, örömest venne egy malmot, ha társat találna. A tanú erre a kádit (kadia) ajánlotta, aki tán meg tudná venni, csak Csapay viselje a gondját. A kádinak nem volt akkor pénze, ezért Barbély Bálintot ajánlotta. így őt is megkérdezték, megvenné-e? Barbély kijelentette, ő semmit sem ért a malomhoz, s ha Csapay nem lenne társa, „ciak 10 d adnakis nem vennem megh". Csapay erre bíztatta: vegye meg Barbély a malmot, ő meg gondját viseli. így alkudtak meg egymás között és Barbély Bálint 200 ft-ért megvette a malmot. Ekkor ajánlotta fel Csapay, hogy a malom hasznának fele részéből megfizeti az ár felét, maga pedig a molnár résszel meg lesz. A tanú egy idő után Valek János deákkal egyetemben látta, hogy Barbély Bálintnál Csapay megfizette a malom árát. Ekkor Csapay azt is kijelentette, hogy ő még 5 ft-tal adósa Barbélynak, de hogy ez miféle adósság, azt már a tanú nem tudja. Kapra István bíró és a tanács előtt Csapay (Capay) Ferenc és Barbély Bálint között a következő végzés tétetett: Barbély Bálint két részletben 60 ft-ot fizes-