Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

174. (II. 54.) A felperes Csapay (Ciapai) Ferenc képviseletében Miklós deák (Noc. Ltr.) a Barbély Bálint elleni per második kérelmi szakaszában megjelent. Az alperes képviseletében senki sem volt. 1602. október 12. 175. (1.45-47.) Csapay (Chapay) Ferenc felperes pere simontornyai (Simontorneaj) Barbély (Tonßor) Bálint alperes ellen. A felperes képviseletében ügyvédje, Miklós (Noc.) előadja: az 1597. évben a Sárvíz (Szar vize) melletti Aniaban

154 Barbély Bálinttal társaságban egy malmot vett. Az alábbi megegyezést tették: a malom árát Barbély Bálint teszi le, a felperes pedig mesteremberként a malmot felépíti. Addig neki azon más költsége nincs is. Amikor felépítette, azután a fele haszon az övé, és ebből fizeti meg a tartozását. A malmot 200 ft-ért vették meg, 103 ft-ot rá kellett költeni, ezt követően egy asszonyt megölt a malom, akinek díjában 100 ft-ot fizettek. így a malom mindenestől 403 ft-ba került. A 403 ft-ból a felperes megfizette a ráeső részt, nem csak a malom hasznából, hanem még kölcsön is kellett kérnie, amivel még most is tartozik. Ezt követően az alperes a felperes tudomása nélkül, azt csak ő tudja mi okból, a simontornyai töröknek eladta a malmot. Ezt nem tehette volna meg, hisz a felperes a maga adósrésze felől már megelégítette a másik felet, sőt, ő a saját részét sem adhatta volna el [Csapay] tudta nélkül. Azzal köteles lett volna őt megkínálni („megh imadny uele"), ráadásul ő azelőtt is kérte, hogy idegen, pogány kézre nem menjen a malom, a másik részt is hajlandó kifizetni. Már talált is oly embert, aki helyette hajlandó lett volna az őszszeg lefizetésére, amit bebizonyít. Ezért igazságos törvényben azt kívánja, hogy a 403 ft felét, amit ő megfizetett, a másik féltől visszakapja. És ugyanekkor tiltakozással mondja, hogy szabadjon néki a későbbiekben mindehhez pótlást tenni; javítani és hozzátenni, ami a jog rendjen lesz. Az alperes, Barbély (Barbel) Bálint és ügyvédje, Szombathelyi (Zsombathely) Péter deák (ltrs.) előadják: [a felperes] feleletéből megértették, őt [az alperes] társul fogadta a malomhoz. De nem így, hanem csak mesterlegényül fogadta fel, azért amit a malmon épített, azt mint szolga, úgy cselekedte. Sőt, ami a malom jövedelme volt, abból sütött és pénzt árult, ami mellett [a felperesnek] készpénzen kellett élelmet vennie. Ráadásul „... szakomat az malomban oda küldetem es azis oda veszett... ". A [felperes] mindenkor azt mondta: a malom haszna a malom épületére fog menni, de csak [az alperes] haszna ment reá, nem a másik félé és őt ne elégítse ki a sajátjából. Sőt, az asszony halálának is, amiért a 100 ft-ot kifizették, ő az oka, mert molnár lévén vigyáznia kellett volna. Ezek után üzent rá a kádi, hogy a malmot neki adja el, különben elsüllyeszteti. A többi török is neheztelt rá, állítva; a hajdúk mind a malom miatt tesznek kárt bennük. így a malmot neki [t.i. a Jelenleg beazonosítatlan település.