Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

165.a. (I. 38.) Lukácsi Szabó (Lukacy Zsabo) István a város előtt tiltakozást tett: az uraim előtt Olasz (Ollasz) János e napra fogadta, hogy az ő [t.i. Lukácsi Szabó] felőli ablakot tovább nem hagyja, hanem csak addig, amig a házát meg kezdi építeni, és ezután ha ő, István uram nem engedi, úgy azt berakatja. 165. b. (II. 52.) Szabó István a bíró és az esküdtek, Szabó Pál, Fejérvári (Feiervary) Mihály, Pajzsjártó (Paizsjarto) Pál és András deák előtt tiltakozik, hogy Olasz (Olas) János azt fogadta, hogy István uram felől csak addig hagyja az ablakot, mjg a ház épületéhez kezd, azután berakatja, ha István uram nem akarja, hogy felőle ablakot hagyjon. 166. (II. 52.)Pac Anna leánya tiltakozik Tolnay Lázárné mint felperes ellen. - A felperes [képviseletében] senki [nem jelent meg]. 1602. szeptember 13. 167. (I. 38-44.) Felvétetett Szabó (Sartor) Miklós pere Csiszár (Cysar) György és Bogdán András ellen. [A felperes] ügyvédje, Szombathelyi (Zsombathely) Péter eképpen adja elő a keresetet: 1594 Szent Mihály nap táján, azaz szeptember 29. körül, Győr (geör) pogány kézbe kerülésekor élt néki egy Csiszár (Ciszar) János nevü öccse, aki őfelsége tizedese, házat bíró nős ember volt. Ez a ház Brany György és Saffaritt György házai között állt. [A felperes] ezzel a Csiszár Jánossal „attiaual aniaual egy voltam ". Csiszár Győr megszállásakor vitéz módra halt meg, felesége és gyermekei pedig a pogányok rabságába kerültek. Arról, hogy ők élnek, vagy halottak, eddig semmi hír sem jött. Minthogy a fenti atyafinak nála közelebbi rokona nincs, azért azt kívánja a másik peres féltől, hogy az atyafi házából költözzenek ki. Még ez előtt kéri,

147 öccse készpénzét, ezüstpoharait, felesége pártaövét, ezüst kapcsait, arany gyűrűit, posztó ruházatát és másokat, amelyek összegszerűen 100 ft-ot tesznek ki. Ha tagadnák ezt: Bogdan mentéjét, felesége a másik asszony szoknyáját viselte, miként eladás is történt. Mindezt bizonyítani tudja. Ezért azt kívánja, amint az Isten és a természet törvénye is megkívánja, mindezt néki mint legközelebbi vérrokonnak átadják. Miképpen a Hármaskönyv III. könyv 29. címe is mondja; ha valaki végrendelet nélkül halna meg, annak jószága a közelebb való atyafira marad. Ezért az uraim tisztességes törvényétől azt kívánja, hogy a javak választassanak el, és kinek-kinek a jussa e perből menjen ki. Az alperes fél képviseletében Miklós (?) deák (Noc. Ltrs.) előadja: a felperes szerint a meghalt atyafi, Csiszár János Győrött házat bírt, amelyben most az Utána kihúzott tollhiba: házát.