Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

Az alperes kijelenti: nincs helye a felperes feleletének, és e vallomás miatt tiltakozik. Ahol azt állítja: jámborok előtt számot adott, szabadjon ehhez hozzászólnia. Előrebocsátott tiltakozással mondja: tagadja, hogy ő a másik peres fél szolgája lenne. O számot vetett véle, és úgy tűnt; teljesen megelégítette. Ha bármi adósság, vagy tartozás be nem szedése felmerült volna, azt akkor, s nem most kellett volna elintézni. Őt ura minden további alól felmentette. Mind a bolt kulcsát, mind mást kézbe ad. Az alperes képviselője szerint az előző dologhoz tartsa magát. Végzés: az uraim jó lelkiismerettel úgy egyenként mind összesen a következő ítéletet hozták: Lajos uram a számvetés idején mindenről megelégedett, és mind a kulcsokat, mind a regisztrrumokat („registromokatt") kezéhez vette. Midőn Istvánt meg akarták fogatni, a [felperes] számvetése megerősítést nyert, midőn [Lajos uram] a bíró és az esküdtek előtt azt mondotta: ő pártját nem fogja, mert számára mindenről számot adott, a kulcsot és a botot tőle átvette. Ebből kitűnik: [a felperes] immáron nem szolgája, hanem rajta szabadon perelheti adósságát, minthogy egymástól már teljességgel elváltak. Ezért Lajos uram köteles az ő szolgálatait megfizetni, és ha a felperes ellen bármi neheztelése támadt volna, akár kártétel, vagy gyalázat miatt, azt törvény szerint keresse, de először is a szolgálatai miatt köteles megfizetni. Az alperes tiltakozik e végzés miatt. Tisztesség adassék az uraimnak, de e törvénykezésből semmiféle bizonyság sem távozott el, a peres felek felelete is hiányos volt, és az alperes „derek Töményben nem erestette magát". Mint fentebb, tiltakozik, a per leszállítását és a disputációt kéri, miképpen a Hármaskönyv II. rész 26. címe (fejezete) is engedi. Minthogy Segesdy István nem írja meg, hogy ki elleni a per, azért annak le kell szállania. Ahol pedig azt mondja, hogy a Pozsony vármegyei Pozsonyban, ott „derek szerent" nem bizonyítja a helyet és a napot, hanem csak az 1598. esztendőt mondja, pedig annak 12 hónapja, sok napja van. Mindezekért a per leszállítását és oktalan perlekedés miatt 100 ft-ban történő elmarasztalást kér, továbbá, tiltakozással, hogy szabadjon néki a későbbiekben is vitatkoznia. A felperes szerint ő a keresetét jól megalapozta, abban mind az idő (1598as év), mind a hely megnevezésre került, miképpen Angarano (Anga.) Lajos neve is. Ezért az alperes nem állíthatja az oktalan perlekedést, inkább ez reá vonatkozik. A felperes a korábbi végzéshez tartja magát. Az alperes a leszállítás mellett érvel; annak nagyobb erősségére könyvecskéjével (libellus) bizonyít, ugyanis abban nem található meg a felperes pontos megnevezése, tehát a pert le kell szállítani. Az uraim közöttük az alábbi végzést tették: Lajos uram az adósságából adjon 40 ft árut, amit a másik fél választ. 110. (II. 40.) Bolla Ferenc felpereskénti pere Angarano Lajos ellen. - Minthogy a felperes a perújítása során nem jelent meg, az alperes pedig mind őfelsége, mind a káptalan urai parancsának megfelelve, a győri polgárokból és nemesekből álló