Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

a másiknak is. De bizonyítsa be a felperes, hogy nem volt azon helyeken, az alperes pedig a a felperes maga vallomásával a velencei keresetet bizonyítja majd. De minthogy most is Győrben keresetet tett, nyivánvaló az alperesi állítás, de előadja a bizonyítékokat és függelékképpen arra is megesküszik, hogy mindenben a másik fél nyújtott be keresetet. Egyébként is Gelffo feleségének perét az alperesre nem vonhatja, pedig azt kereste először, „kereöl eö magais azt fogata uolt hogy ha adósa tehety hatt megh elegety". Ezért az alperessel méltatlanul perlekedik, amiről az ítéletet vár. Ugyanekkor tiltakozva ítéletet vár és az ítélkező bírák tájékoztatására - viszaadással - írásos bizonyítékokat is benyújt, ugyanis azért, mert a méltatlan pereskedésben hosszú per nem lehet, és az ilyeneket a másik fél is visszavette, így ő is joggal visszakéri. Továbbá: a tudomástétel után is szabadjon néki feleletét javítania, ahol feledékenység, vagy tévedés állana fenn, és hasonlóképpen szabadjon a per, vagy a felelet leszállításáról, erőtlenségéről disputálnia. Végzés: „a törueny teueö vraim jo leölky ismeretei es igasagal Isten serent... " fejenként hozzá szólva a következő ítéletet hozták: a felperes, Bolla Ferenc már korábban is pereskedett az alperessel, Angarano Lajossal, ügyük idézés alatt és függőben is volt, sőt bizonyos időpontot is kaptak már, amin a felperes nem jelent meg. Az alperes pedig akkor is jelen volt, sőt „tudomanttis" tett a felperes ellen. Ez alatt Bollának nem szabadott volna megtennie, hogy őfelsége Mátyás [fő]herceg urat oly métatlan panasszal informálta, mint amit megcselekedett. Azaz: az alperes minden örökségét árulja, mert Olaszországba akar menni. Pedig ebből semmi sem igaz, mert nem hogy eladta volna javait, hanem azokhoz többet szerzett. Az is hamis, hogy az alperes azért kívánt elmenni, mert nem akart a felperes számára törvény elé állni. Sőt, az alperes minden alkalommal megjelent, az ítélkezés a mindig felperes Bolla miatt halasztódott el. Azért, mert valaki nyelvével kissbbít más jámbort, hírében, nevében meggyalázza, és ezt őfelsége a [főjherceg úr előtt teszi, miképpen ezt a felperes Bolla cselekedte, az ország törvénye, a Hármaskönyv II. rész 72. címe

107 szerint Bolla e hamis panaszért az alperes ellen 100 ft-ban megmarasztatott. Amíg ezt az összeget maradéktalanul le nem teszi, addig az ő pere nem folytatódhat és a másik fél ellen fel nem szólalhat. Csak ennek letétele után folytathatja keresetét. A fenti váltság két része a bíráké, egy harmada pedig az [aljperesé. A felperes nem tagadja, hogy ő nemes személyként keresetet ne nyújtana be. A földesúrhoz, a győri káptalanhoz fog fellebbezni. Végzés: a bírák megengedték, hogy a pert a földesurak (!) elé vigyék.

108 107 A scriptor a fejezete, feje szót (Capite) használta. 108 Tartalmilag kisebb eltéréseket tartalmazó szövegváltozata: II. kötet 29-36. p. tartalmazza, ahol pl. a feljebbviteli fórumnál egyértelműen megmondják a káptalan illetékességét.