Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Bevezető

lelőhelyre, b.) kisebb eltérések, (pl. név teljesebb közlése) esetén szövegkiemelés sel a két bejegyzés egyesítése, c.) jelentősebb szövegeltérés esetén a-b, altételek kialakításával egy számon futó, két regeszta elkészítése, d.) tartalmát tekintve egyező, vagy hasonló tartalmú bejegyzés esetén, de eltérő datálással az alábbi gyakorlat érvényesült: sajnos a kötet gyakran gyengén datált bejegyzései miatt nehezen eldönthető, hogy egy többször is tárgyalt esetről (pl. tiltás) van-e szó, vagy véletlenül később, téves datálással került ugyanazon jegyzőkönyv más részébe, de többnyire eltérő jegyzőkönyvbe az a bejegyzés. Ezért biztosabbnak tűnt azt az adott időpont alatt új regesztával felvenni. A fenti szempontsor eleve ismételten is kihangsúlyozza: e regeszták kronologikus összeállításúak, amelyhez a tanácsülési jegyzőkönyvek I-III. kötete jelentette a forrásbázist. Ugyanakkor már itt jelezni kell: a folyamatos forrásfeltárás, szövegvizsgálat cseppet sem zárja ki, hogy a sokszor pontatlan datálás, olykor papírszükségletnek megfelelő rapszódikusnak tűnő bejegyzési rend miatt a fenti időszakra vonatkozó további bejegyzések (perfelvételek, perjegyzőkönyvek, tiltások, ügyvédvallások stb.) is előkerülhetnek. Ezeket a későbbi kötet(ek) függelékében szeretném közölni, megadva az esetleges szöveg/regeszta összefüggéseket a korábban közölt forrásokkal. A regeszták esetében a többször előforduló neveket a szakirodalomban legismertebb, vagy ahhoz közelálló alakban adtam meg ( )-be téve az ettől erősebben eltérő szövegváltozatot. Több név esetében az eredeti, jegyzőkönyvi bejegyzésben szereplő alakot használtam. A településnevek rögzítése során hasonló módszert követtem, az ismert és beazonosított nevek átírással ( )-ben az eredeti szövegben szereplő név, míg a jelenleg beazonosítatlan az eredeti írásmódban került a regesztákba. A regesztákban [ ]-be tett szövegrészek a regesztázó szövegértést, elemzést könnyítő kiegészítései. Az eredeti szövegben szereplő rövidítéseket azok specialitásai, olykor túlzó rövidítései miatt a regesztákban értelmezve közlöm, de jegyzőkönyvvezetési tanulságok miatt is a ( )-ben csak a rövidített alakot adom meg. A regesztákba a fenti ( )-tett személy és településneveken kívül is bekerülhetett a jegyzőkönyv eredeti szövegének rögzítése. Erre a következő esetekben kerülhetett sor: a.) a szövegösszefüggések alapján is több értelmű kifejezés alkalmával, b.) a szöveg filológiai értéke miatt (pl. Nr. 147., 215.), c.) rövidebb, tömörebb és érthetőbb fogalmazást a regesztában nem lehetett volna adni, d.) korfestő elemként, e.) a szöveg bizonytalan értelmezése kapcsán. Ilyen esetekben a forrás betűhív közléssel történő regesztába emelésére törekedtem, de ez nem jelent paleográfiai hűséget. így a kisbetű-nagybetű használatnál a mai helyesírás megtartására törekedtem, a szóvégi lehúzott szárú, „j" betűknek tűnő „i" betűket a hangzásnak/kiejtésnek megfelelően átírtam, az „y"-ok fölötti két pontot nem tüntettem fel. A 17. századi győri jegyzőkönyveket kutatók generációi használták. Ennek ellenére mégis kevés e forrástípusból a publikált részlet. Szakmai szempontból országosan a legjelentősebb, a századforduló monumentális jog- és közigazgatástörténeti forrásgyűjteménye, a „Corpus statutorum" nagytájra vonatkozó városi