Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Bevezető

zetéről, a helyi társadalomban elfoglalt helyéről, az egykorú viselettörténetről is képet kaphatunk. 28 Végül egy részletkérdésnek látszó, de cseppet sem elhanyagolható terület. Számos regeszta különböző pénznemeket hoz (magyar forint, váltópénze a dénár, és egyes bírságok esetén a bécsi dénár - beci). A korszak pénztörténetére általánosan, analógiaként használható a monumentális a közismert szakkönyv, a soproni árés bértörténeti munka pénzérték arányokra is kitérő numizmatikai bevezetése,^ illetve a szabad királyi városok 16-17. századi számadáskönyvei alapján végzett paleográfiai kutatások, pénzérték számítások.30 *** Győr város tanácsülési jegyzőkönyveinek tömörített, regeszta formájú kiadásánál az általános gyakorlat követésére került sor, a regeszták a biztos datálás, illetve a beazonosíthatóság szintjén időrendben, folyamatos sorszámozással kerülnek közlésre. ( )-ben római számmal a jegyzőkönyvi kötetszám, arab számmal a levéltári paginálásnak megfelelő (lapalji, ceruzás) oldalszám található. Ezek az adatok a visszakeresést szolgálják. Az eredeti források elsősorban magyar nyelvűek, a perbeszédekben hosszabb-rövidebb latin nyelvű szövegrészek találhatók. Ugyanakkor a korszak sajátossága a latin kifejezések, terminus technicusok magyar szövegbe beépített gyakori használata. Az 1610-ig terjedő részbe a súlypont megváltozása nélkül már német szövegű bejegyzés is előfordul. Irattani szempontból a kötetek eredeti, tisztázati példányok, amelyekbe a konkrét használat során több javítást is eszközöltek. Itt kell jelezni: több bejegyzés datálása bizonytalan, a jegyző olykor teljességgel eltérő helyekre, más kötetekbe írt kronológiailag egymáshoz tartozó bejegyzésket - amelyek közül szisztematikus kivételt csak az I. kötet végén található polgárbejegyzések sora képez. A jegyzőkönyvi sor irattani specialitása: az I. kötet tartalmát gyakran tükrözi a II. kötet, de ugyanakkor a bejegyzések tartalmában kisebb-nagyobb módosulások találhatók (pl. személynevek változása). Az ilyen esetekben négy lehetséges megoldás jelent meg a kötet lapjain: a.) változatlan, vagy alig valami eltérést mutató szöveggel lábjegyzetbeli hivatkozás a másik 2% Horváth József: A XVII. század elején keletkezett győri végrendeletekről, In: Győri Tanulmányok, 8. 1987., Szerk.: Honvári János, (Győr), 113-138. p., különösen: 123-132. p., Uő.: Az 16001630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól, In: Arrabona 26-30. 1991., 45-77. p., Uő.: A XVII. századi győri végrendeletek viselettörténeti adalékaiból, In: Vislet és történelem, Viselet és jel, Szerk.: Korkes Zsuzsa, Aszód, 1996. 5-22. p. 29 Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban, In: Dányi Dezső-Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig, Bp. 1989. A 16-17. századi rész: 48-56. p. 30 Baraczka István: Néhány XVII. század végi városi számadáskönyvünk írása, In: Levéltári Közlemények (LK), 33. 1962. 1. sz. 218-251. p., Uő.: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez (1540-1560), In: LK, 36. 1965. 237-247. p.