Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

azt is látta, hogy „török vitte be az altalagott,

252 es megh az ciuhaban vitte be az hatan fol haittuan ", de azt nem tudja, mi volt benne. Végzés: a törvénytevő urak a tanúvallomásokból megértették; az átalag Mészáros Mihályné, Anna asszony partékái között volt, azt a tatárok nem vitték el, s nem bontották fel, hanem épségben Csákvárra (Cik vara) bevitték. A tanúvallomásokból az is kitűnik, hogy Tar Orbán kérte [Anna asszonytól] az ő ezüst partékájának kiadását. Ok bár annak [Anna asszony általi] megvásárlásáról 102 ftben megegyeztek, amelyből az asszony 2 ft-ot meg is adott, de végül is nem fizette ki az összeget. így Mészáros Mihályné számára [Tar Orbán] a 2 ft-ot vissza adta, és az ezüst partékája kiadását akkor is kérte. Anna asszony nem adta ki, de figadta, hogy az még akkor is biztos helyen lenne, ha a császár összes hadai („eges ...ereié") eljönne, és ezért nem is bontja fel. Minthogy [Anna asszony] semmiképpen sem akarta kiadni azon javakat, akár elvitte, akár nem az allenség azokat, Tar Orbán fiának, Tar Imrének vagy az ezüst holmit, vagy annak árát köteles megadni. 492. (III. 33.) A bíró helyettest nem hagyva („senkhitt nem hagiott kepeben ") Ötvös (Öttues) Mihállyal a préposthoz ment. 1605. január 6. után? 493. (III. 34.) Lakatjártó (Lakhatt Jarto) Mátyás alperesként tiltakozik Brenyi János ellen, minthogy az felperesként nem jelent meg az előre kijelölt törvénynapon, így felmentését kéri. 494. (III. 34.) Mészáros Mihályné azt kívánja, Tar Imre esküdjön meg arra, hogy az átalagba tette az ezüstművet. - Az alperes kész az eskütételre. - Végzés: a nagyobb bizonyság és erősség okán tizenötöd napra Tar Orbán esküdjék meg. - Az felperes kész az eskütételre, ha az alperes azt elfogadja. 1605. március 1. 495. (I. 363.) Merk Pinzler a város polgára lett. 1605. március 26. 496. (I. 363.) Leonhart Piller mészáros („fleischaker") a város polgára lett. 497. (I. 363.) Ijártó Vince és Tar Imre a város igazságát megfizetve a város polgárai lettek. A következő mellékmondat szöveg végi betoldás.