Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Bevezető

Már itt ki kell emelni: a szűkebb térség más, egykorú mezővárosi jegyzőkönyveivel szemben a győri tanácsülési jegyzőkönyv tartalmazza a polgárságba felvettek adatit is, így e tekintetben a város korai polgárkönyve is e forrásból bontakozik ki. A városkutatás egyik fontos kérdése a város topográfiája, amelyhez e források ha elszórtan is, de fontos információkat adnak. Elsősorban házbirtoklás, ingatlanforgalom kérdésköréhez szolgáltatnak adatokat, így kiegészítik a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában található felvallási jegyzőkönyvek birtoklástörténeti információit. További kutatásoknak, forrásfeltárásoknak kell azt bebizonyítania, hogy e források összegyűjtése, - a Villányi Szaniszló által publikált - 1617. évi telekkönyvre vetítése révén mennyiben rekonstruálható a 17. század első évtizedeinek győri ingatlanforgalma.^ Ugyanakkor ki kell emelni Csiszár (Cysar) György házának 1602. decemberi becsüjét (Nr. 215.), amely a korabeli városi házépítészet egy ritka forrása. Amint már fentebb erről említés tétetett, a győri jegyzőkönyvek is elsősorban jogszolgáltatási iratanyagot tartalmaznak. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert a fölöttébb üdvözlésre méltó jogtörténeti kezdeményezések ellenére^ 1 a kora újkori Győr város szokásjog rendszere, polgári és büntetőperes ügyekben végbevitt jogszolgáltatási gyakorlata, perjoga és ezekben a hatásköre máig sem feltárt.22 Az ügyvédek által képviselt peres felek replikáiban gyakran találkozhatunk Werbőczy híres szokásjoggyűjteményére, a Hármaskönyvre történő hivatkozással. Ez a korszak mezővárosi ítélkezésében tipikus, az 1604-től fennmaradt szombathelyi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvekben is gyakran előforduló citálás, miként kisebb súllyal de a csepregi magisztrátus ítélkezései során is találkozhatunk egyes fejezetek és címek gyakori hivatkozásával. Pont e források, a mezővárosi jegyzőkönyvek alapján lenne célszerű megvizsgálni, milyen perekben, milyen jogállású személyek (esetében), mely részek, és mely címe került az ország dekrétumának is titulált Hármaskönyvből a perbeszédekbe.23 Az előzetes feltételezések a zu A 16-18. (19.) századi, levéltári forrásokat feldolgozó, műemléki házkutatásokat, azok eredményeit kitűnően példázza: Lővei Pál: Az Altabak-ház, In: Emberek, események, épületek, [Felelős szerk.: Varga Lajos, Szerk.: Sáry István], (Győri városszépítő füzetek 3.), [Győr, é.n.], 17-27. p., Uö.: A győri Liszt Ferenc utca 1. alatti „Curia Nobilitaris", In: Győri Tanulmányok, 21. 1998. Szerk.: Bana József -Dominkovits Péter-Horváth József, (Győr), 45-60. p. 21 Völgyesi Levente: Szemelvények Győr város feudális büntetőjogából, In: Bün és bűnhődés L, Győri Tanulmányok 23. 2000., Szerk.: Bana József, (Győr), 215-225. p. 22 A klasszikus feldolgozások is alig érintik e területet: pl.: Bonis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története, 2. böv. kiad. Szerk.: Molnár András, Bev. jegyz.: Bély Gábor, Zalaegerszeg, 1996. 96-97. p.vö. 157-189. p. 2^ Werbőczy Hármaskönyvének elemzése, recepciójának kutatása az eddigi vitathatatlan eredmények ellenére is további kutatásokat kíván. Az eddigi eredmények kitűnő összegzése, új kutatások közlése: Tanulmányok Werbőczy Istvánról / Studien über die István Werbőczy, Szerk.: Hamza Gábor, Bp. 2001.