Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XI. 1956

A szabadságharc humora Október 23-a az 1956-os szabadságharc és a köztársaság kikiáltásának napja. Ki tudja miért, komolyan — mint egy gyásznapot — illik ünnepelni. Sajnos így szoborrá merevítve képtelenek vagyunk átérezni az ünnep valódi jelentőségét. Úgy látszik, elfelejtődött, hogy ezt a harcot hús-vér emberek vívták, akik tudtak sírni és nevetni. És bár egyre kevesebb az okunk arra, hogy nevessünk, most mégis egy olyan röpcédula szövegét közöljük, amely bebizonyítja, hogy még a Sztálin szobor ledöntését is lehet humorosan szemlélni: „Alulírott elvtársak mély fájdalommal és megtört szív­vel jelentjük, hogy a kommunista elvek bölcs atyja, a láng­eszű hadvezér, néptömegek utolérhetetlen véreskezű tömeggyil­kosa, ex-postarabló, a nagy Sztálin apánk mégnagyobb szobra 1956. október 23-án az este folyamán rövid idő alatt többszö­rösen elszenvedett görcsös rángatózás után — miközben két hajókötél is elszakadt — egy, a legalsó lépcsőn elhelyezett karóra után, már hosszú ideje kinyújtott elfáradt kezével lehajolván, a magyar nép gyűlölete által valagon billentve a talpazatról lefordult. Hőn szeretett tetemét lófark hiányában traktor végére kötve a Nemzeti Szinház elé vonszolták, ahol a magyar nép végeláthatatlan sorokban rója le kegyeletét kala­páccsal kezében, társadalmi munkában. Drága tetemének marad­ványait — ha még egyáltalán marad valami belőle — a MÉH fog­ja megfelelő helyre juttatni. Budapest, 1956. október 23. Csizmatér Hazaárulók, Talpnyalók és a népgyilkosságban feltétle­nül hűséges munkatársai".

Next

/
Thumbnails
Contents