Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)
XI. 1956
A város és a forradalom Sokan feltették már a kérdést, mi történt Győrben 1956-ban? E kérdésre ma sincs egyértelmű válasz. Van szakirodalom nyugaton és most már idehaza is, megjelentek tanulmányok, újságcikkek. Egyedül a szovjet szuronyok segítségével hatalomra került Kádár-rezsim válaszolt azonnal. „ Győr az ellenforradalom második fővárosa. " A történelmi ponyvák stílusában agyaltak ki hazugságokat a horthysta különítményekről, a klerikális reakció ellentámadásáról, a dunántúli ellenkormányról és az újjászerveződő nyilas mozgalmakról. Valódi gyöngyszemei ezek a politikai újságírásnak. A mocskolódások, a ferdítések és a gyorsan összetákolt fehérkönyvek nem maradtak hatástalanok. A nyugati irodalom is merített a „remekművekből". De ezen nem csodálkozhatunk, hiszen nem volt módjukban az adatok ellenőrzése. Választhattak, vagy közlik a kétes eredetű információt, ami számos szenzációt tartalmaz, de fennáll a veszélye, hogy nincs köze a valósághoz, vagy csak a valóban ellenőrzött adatokat közlik. Olyan jelentős mű, mint Bili Lomax: MAGYARORSZÁG 1956, csak nemrég jelent meg Krassó György fordításában. A Győrre vonatkozó fejezet számos valótlanságot tartalmaz, így csak erős forráskritikának használható. Teljesen alaptan az a megállapítása, hogy Győrben nem kevés olyan ember élt, aki a háború idején tagja volt a fasiszta Nyilaskeresztes Pártnak és 1945ben Nyugatra menekült. Az sem igaz, hogy sokan a régi hadsereg egyenruhájában jöttek ki az utcára, abban a hitben, hogy a kommunista rendszer összeomlása a háború előtti rendszer visszatérését jelenti. Győrben az országos átlaghoz képest kevés nyilas volt, mivel városunkban a szociáldemokraták voltak fölényben. A csekély számú nyilas nem a Szálasi vezette hungaristákhoz tartozott, hanem a valamivel szelídebb Pálffy Fidél féle mozgalomhoz. Mégis hálával tartozunk Bili Lomaxnak, és azoknak az újságíróknak, történészeknek, akik emléket állítottak az 1956-os forradalomnak. Mert lehet, hogy egyben-másban tévedtek, de többségük tisztességes munkát végzett. Míg idehaza csak a véresszájú, pufajkás mesék jelenhettek meg, addig nyugaton jelentős visszaemlékezéseket, történeti müveket adtak ki. Ezeket becsempészték az országba, kézről kézre adták. A rendszerváltozás lehetőséget teremtett arra, hogy 1956 még rejtett tényeit feltárjuk és felkutassuk. A Soros alapítvány támogatásával az egész országra kiterjedő kutatások folynak. A tudományos kutatók, levéltárosok összegyűjtik a forradalomra és az azt követő megtorlásra vonatkozó okmányokat. Fénymásolatokat készítenek, tudományos feldolgozásra előkészítik a becses forrásokat. A nagyszabású feltárómunka eredménye a budapesti 56-os forradalom megyénkre vonatkozó kötete lesz. A könyv a 35. évfordulón már kapható lesz, ezer példányban jelenik meg. így végre objektív választ kaphatnak azok is, akik valóban tudni szeretnék: mi történt Győrben, 1956-ban? 9 9 A megjelent mű: Györ 1956 I-II. k. Dokumentumgyűjtemény. Győri Tanulmányok 18/1996. (Fel. szerk.: Bana József) Györ, Györ Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. 1996.
