Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

VI. Romák, cigányok

nyok gúnyneveinek tartott nevek valójában az igazi nevek. Mert Lakatos Máriából Győrben lehet több is. De Csaja néven csak egy Lakatos Mária van. A cigányok differenciálódása már évszázadokkal ezelőtt elkezdődött. Számtalan törzs, nyelvjárás, eltérő foglalkozás jellemzi őket. Illúzió lenne azt hinni, hogy e differenciált és megosztott cigányság belátható időn belül képes lenne lemaradását behozni. Attól tartok, a segélyek, alamizsnák csak cseppek a tengerben. Évszázadok óta van cigánykérdés. A többségük, az elesettek joggal várják a támogatást. Lalócs vajda fiának, Kutyának már száz lova volt 1939-ben. A mai győri vajdának szintén van mit aprítani a tejbe. Mint a helyi cigányok vezetője talán példát mutathatna, lehetőségeihez mérten támogathatná övéit, a rászorultakat. Győr, az első cigányváros Kicsit harapósra sikeredett a magyar demokrácia első éve. Városunkban is megszokottá váltak a falakat csúfító horogkeresztek, nyilaskeresztek és a cigánymentes övezetet követelő feliratok. Az egyre romló életszínvonal következtében agresszívabbá válunk, és ilyenkor megnövekszik az igény a bűnbakok iránt. A politikai bűnbakok közül a kommunisták a legközkedveltebbek, míg az etnikai bűnbakok listáját a zsidók és a cigányok vezetik. Az utóbbiakról szeretnék pár szót ejteni. Győrnek a cigányság történelmében kiemelkedő szerepe van, egy református lelkész az ezerhétszázas évek közepén éppen a győri cigányokkal történt elbeszélgetés során bizonyosodott meg a világon legelőször az indiai eredetről. Nevezetes a városi közgyűlési jegyzőkönyv 1686-os cigány esküje. Országos hímévre tettek szert szegkovács és muzsikus cigányaink is. Magyarországon Győr volt az első város, amely sikerekkel telepített le oláh kóbor cigányokat. Az első kísérletezőnek, József főhercegnek ez nem sikerült. O alcsuti birtokán próbálkozott letelepítésükkel. A jómódba került cigányok azonban a szabadságot választották és megszöktek. A győri illetőségű Lakatos család szoros rokonságban állt azzal a karavánnal, amelyikkel József főherceg kísérletezett. Legelőször 1893-ban vetődött fel a letelepítés ügye. Létrehoztak egy cigánybizottságot a rendőrfőkapitány vezetésével. Ez a bizottság 1910-ig működött és rendszeresen beszámolt tevékenységéről a városi közgyűlésen. A kezdetben 21 tagú Lakatos család, a következőkből állt: Lakatos Mihály (Lalócs) vajda és neje, továbbá nyolc gyerek, Lakatos Guranó és neje, öt gyerek, valamint Lakatos Bandi és neje, két gyermek. Kaptak a várostól 200 négyszögöl ingyentelket az újvárosi Mákos dűlőben. A házépítéshez 1000 korona építési segélyt kaptak a várostól, melyet 5 év alatt kellett visszafizetni. 1908-ban a család létszáma hirtelen 70 főre emelkedett, a rendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy mindnyájan rokonai a győri Lakatos családnak, így nem lehetett őket elzavarni. Többen a vadházas cigányok közül törvényes házasságot kötöttek, ugyanis az a rémhír terjedt el közöttük, ha nem szentesítik kapcsolatukat, úgy gyennekeiket elveszik. A vajda egyik gyermekét, valamint Guranó három gyermekét tényleg