Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

VI. Romák, cigányok

Tíz lovat egy lányért? Be kell vallani, a magyarok többsége mindig is lenézéssel kezelte a cigányokat. Bár évszázadok óta itt élnek köztünk, kevesebbet tudunk róluk, mint Amerika indián törzseiről, pedig Győr utcáin sétálva naponta találkozhatunk cigány embertársainkkal, míg indiánokkal úgyszólván sohasem. Tájékozatlanságunkból kifolyólag zavar bennünket a kéregető öreg cigány látványa. De különösen nehezen emésztjük meg a gazdag, többszörös milliomos cigányt. Nem értjük, hogy nyolc általános iskolával miként lehet szert tenni milliókra. A több száz fős esküvő, az elfogyasztott ételek, a márkás italok, a milliókra rugó számla. Hát csoda, hogy elönt bennünket a sárga irigység? Nem botránkoznánk meg ha tudnánk, a cigány arisztokrácia csak a régi hagyományokat követi. Győrben a legrégebbi adat 1650. június 18-i keltezésű, akkor kötött házasságot Berki István cigány és Czigány Ilona, a tanúk Dersfi István vajda és Horváth György voltak. Az anyakönyvi bejegyzés azért figyelemre méltó, mert a cigányok többsége vadházasságban élt. Még e század elején is a Győrben letelepült lóvári törzshöz tartozó Lakatos karaván tagjai közül mindössze Lakatos Mihály (Lalócs), a vajda kötött törvényes házasságot. Ő is félelmében kereste fel az anyakönyvvezetőt, azt hitte, hogyha nem szentesíti kapcsoltát, akkor gyermekeit elkobozzák. A gyerekeket valóban elkobozták, de nem a vadházasság miatt. A vajda és a többi cigánycsalád megszegte az Eötvös-féle népoktatási törvényt, nem engedte a gyermekeket az iskolába. A vadházasságnak egyéb következményei is voltak, az ilyen kapcsolatból született csecsemő az anya családi nevét kapta és törvénytelennek számított. Apja után törvényesen nem örökölhetett. A győri oláh cigányok a legelőkelőbb törzshöz tartoztak. A lóvári törzs tagjai foglalkozásukat tekintve lókereskedők, lókupecek voltak. A többi törzset, az alacsonyabb kasztokat lenézték, megvetették. A magasabb kasztok nem házasodtak az alacsonyabbakkal. Nem ritka ma sem, hogy a leányt úgy vásárolták a csatkai búcsún. Egy különösen szép kasztbéli leányért tíz lovat is megadtak, ma elég egy új Lada vagy annak az ára. A mai vajda ősének, Lakatos Lászlónak 1840-ben négy lova volt, fiának Mihálynak már tíz, az ő fiának, Lalócsnak ötven. Neki kiemelkedő szerepe volt a kóborló életmódot folytató törzs végleges győri letelepítésében. A többieknek példát mutatva elsőként házat épített. A Győri Hírlap 1908. június 7-i számában gúnyvers jelent meg a szorgalmas vajdáról: „Lakatos Lakatos Mihály házat épít, A haladásnak jele ez, Most annyi lovat lop majd össze, Hogy virilista lesz. " A virilista jelentése: legtöbb adót fizető. A gazdag vajdák látványos esküvőket tartottak régen is, ami méltó volt rangjukhoz. Megadták a módját. A cigá-