Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

IV. Vallás

Mohács után jöttek az evangélikus hívek Győr város önkormányzata nemrég visszaadta az evangélikusoknak az általános iskolát. Dr. Pápai Lajos megyés püspök a Kisalföld hasábjain üdvözölte a kedvező változást. Győrben a katolikus hívek számbeli fölényben vannak a más vallásúakkal szemben, mégis az evangélikusok jártak szerencsével. A Belvárosi iskola (Gombos) ügye egyelőre a politikai harc áldozatává vált. Bár látszólag az iskoláért folyik a küzdelem, máris sokak előtt világossá vált, megkezdődött a választási harc az 1994-es mandátumokért.

6 Az evangélikusok győri megtelepedésére mohács után került sor. Az első 300 év szakadatlan küzdelmekből állt. Győr mezőváros valóságos földesura a katolikus püspök, hol engedték, hol pedig tiltották az evangélium hirdetését. A városi telekkönyv szerint 1567-ben három lelkésze volt Győrnek. A német lovasok prédikátora Magdeburgi Joakim, a német gyalogosoké Ábrahám, a magyaroké Kálmán deák volt. A régi megyeházán (Liszt Ferenc u. 13.) a Szent Istvánról (Vértanú Szent István, Győr védőszentje) elnevezett templomban prédikáltak 1592-94 között. Ez időben a német evangélikusok birtokában volt és róluk nevezték német templomnak. Állítólag Győr szerencsétlenül járt várparancsnokát Hardegg Ferdinánd gróf (lefejezték) mint evangélikus engedte át a templomot. A buzgó pápista Breuner János főkapitány és Náprági Demeter foglalták vissza és a ferenceseknek adományozták. A magyar katonák Breuner zaklatásaival szemben a szabad vallásgyakorlatért Illésházy István nádorhoz folyamodtak, aki 1608. december 17-én kelt levelében azzal vigasztalta őket, hogy „az ördög mindig ellensége volt az evangeliomnak s ellensége is lesz a világ végéig, de nem fog ártani Krisztusnak. " Az ellenreformáció a jezsuiták segítségével igyekezett háttérbe szorítani az evangélikusokat. Újvárosi templomuk és iskolájuk 1713-ban leégett. Mária Terézia korában, 1749-ben templomukat ismét elvették. II. József 1781-ben kibocsátott türelmi rendelete után vált újból lehetségessé a templom építése. A terveket valószínűleg Neumayer Jakab kőművesmester készítette 1783-ban. A protestáns templomokhoz hasonlóan torony nélkül készült. Minden tekintetben rokonságot mutat a nála valamivel korábbi kőszegi evangélikus templommal. A győri öregtemplom kőművesmunkáit Neumayer végezte el, míg az üvegesmunkákat a város jótevőjének, Bisinger Józsefnek az édesapja, Bisinger Ignác. A Petőfi téri evangélikus konvent, valamint a szeretetház épülete már egy anyagilag is megerősödött egyházra utalnak. A kiegyezést követően Kozma Imre, majd az ugyancsak evangélikus Nagy Pál lett Győr polgármestere. 6 Az 1994-es válsztásokat követően a város és a katolikus egyház között példaértékű megállapodás született, amelyben részletesen rendelkeztek az ingatlanok visszaadásáról.