Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

III. Épületek, intézmények

Az építésre a megbízást Wellisch Hugó budapesti mérnök és építési vállalkozó kapta meg. Wellisch beszerezte a városi tanácstól a szükséges közterületfoglalásokat és 1903. augusztus közepén elkezdte az építést. A következő év nyarán már a földszint teljesen elkészült. Meixner megkapta a várostól az ideiglenes használatbavételi engedélyt. Itt mindjárt három kisebb bolt kezdte meg a tevékenységét 1904 augusztusában. Lázas ütemben folyt tovább az építkezés, így az 1904. október 3-án megtartott helyszíni szemle már a „Royal" Szálloda épületének a használatbavételét tárgyalta. A szemlén jelen volt Farkas Mátyás városi tanácsos (aki 1915-28-ig Győr polgármestere), mint az építészeti bizottság elnöke, a szemle vezetője dr. Angyal Armand rendőrfőkapitány, dr. Petcz Lajos tiszti főorvos, Pink Géza építőmester, Stadler Dezső tervező műépítész és Meixner Mihály, a szálloda tulajdonosa. A bizottság az épület alagsorát, emeleteit, félemeleteit és a manzárdpadlást bejárta, az összes helyiséget megszemlélte. A kiviteli terveket összehasonlították a megvalósított épülettel. A kávéházi helyiségek kivételével megadták a használatbavételi engedélyt. Felhívták a tulajdonos figyelmét, hogy a személyfelvonó gép, valamint a többi elektromos berendezésekre a használati engedélyt az illetékes rendőrhatóságnál külön kell kérelmezni. A kávéház is elkészült novemberben, erre Meixner Mihály 1903. december 3-tól kezdve kérte a használatbavételt. Az építkezés befejeződött. Időközben Meixner Mihály a várostól kívánt felvenni 50 000 korona kölcsönt. Zálogul felajánlott 837 hektó bort, valamint Bécsben a Paul Taufer et Söhne cégnél vásárolt (28 667 korona 70 fillér) összes ezüstkészletét. A város Meixnert támogató határozatot hozott. Részlet az indoklásból: „Nemkülönben azon anyagi áldozatokra melyeket folyamodó a szálloda felépítésével magára vállalt s ez nem csak a maga, hanem jórészben a város érdekében is történt, mert a város a szálloda mizériák folytán már-már azon helyzetbe jutott, hogy saját kockázatára volt volna kénytelen szállodát építeni, a kérelemnek helyt adunk. " A szigorú kikötések miatt azonban Meixner nem vette fel a kölcsönt. Sajnos 1905. február 11-én a szálloda kigyulladt és csak 36 órányi megfeszített munka, szakadatlan oltás után hamvadt el a tűz. A földszinti és az első emelet maradt épen, a második emelet és a manzárdpadlás a lángok martalékává vált. Meixner 1905. május 12-én folyamadott leégett szállodájának újjáépítéséért. A tulajdonos Szabó János építőmestert bízta meg az épület újjáépítésével. Az építészeti bizottság megadta az engedélyt, de kihangsúlyozták: „ Kikötjük azonban a tűzbiztonság érdekében az építészeti bizottság javaslata alapján, hogy úgy a manzárd, mind a padlástér tűzbiztos válaszfalakkal legalább négy részre osztandó. " Az újjáépítés 1905 szeptemberében fejeződött be. A második világháború után 1949-ben államosították a hotelt. A Győri Vendéglátóipari Községi Vállalat vette át az épületet üzemelésre. A vállalat vezetője, Csillag Miklós elvtárs alatt a szálloda neve is módosult és Vörös Csillag lett belőle. A Rába Szálloda nevet 1968-ban kapta meg.