Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

II. Személyek, személyiségek

érvényben lévő biztosító kötvény szövegének másolatát is mellékelni) szíveskedjék, hogy a továbbiakat pontosan, s czélirányosan közvetíthessem. Megkülönböztetett tisztelettel alázatos szolgálja Klapka György" Győr polgármestere, Nagy Pál a helyi számvevői hivatalt utasította, hogy az adatokat összegyűjtsék. Klapka tábornok kérését teljesítették. Napjainkban egy Klapka ismét hírnevet szerzett magának, sőt sikerült magára vonnia a gazdasági rendőrség figyelmét is. Jól tudta, a patinás történelmi név minden ajtót megnyit számára. Az Országos Levéltár azonban kimutatta, hogy ez a Klapka család nem az a Klapka család. A nótáskedvű rendőrkapitány 1887-től 31 éven át volt Győr város rendőrkapitánya Dr. Angyal Armand, a kitűnő zeneszerző, a lelkes irodalmár, az elesettek és üldözöttek pártfogója. A sopronmegyei Eszterházán született 1853. november 3-án. Középiskoláit a győri bencések gimnáziumában végezte, tanulmányait a győri jogakadémián folytatta, majd a budapesti tudományegyetemen ügyvédi oklevelet szerzett. Előbb a győrszigetközi járás szolgabírójává, 1883-ban pedig a téti járás főszolgabírójává választották. Mint rendőrfőkapitány, mintaképe volt a lelkiismeretes, buzgó és önzetlen, mindenkivel szemben előzékeny és lekötelező modorú magyar tisztviselőnek. Aki őt hivatalában ismeretlenül megkereste, rendszerint a következő kérdést kapta: „Hatósági ügyben, avagy dalos ügyben tetszik engem keresni?" Dr. Angyal főkapitány ugyanis a magyar zeneirodalmat közel félezer zeneszerzeményével — nagy részük dal, karének, szalondarab, magyar rapszódia — gyarapította. Szebbnél szebb dalszerzeményei „Magyar dalalbum" címen öt vaskos kötetben jelent meg. E kötetek mindig kaphatók voltak a rendőrkapitányságon. Vajda Emillel együtt szerkesztette és kiadta Győrött a „Magyar Lant" című zeneművészeti folyóiratot. Mint rendőrfőkapitány is hírnevet szerzett, városunk polgárai tisztelték és becsülték. A város több bizottságának volt a tagja, kettőt pedig ő vezetett. A cigánybizottságot és a bordélyügyi bizottságot. A proletárdiktatúra elmozdította állásából, ezt követően nyugállományba vonult, de nem maradt tétlen. Mint ügyvéd tovább tevékenykedett, és mint a Győri Hírlap munkatársa, zenekritikusa, számtalan cikkel örvendeztette meg a győri olvasóközönséget. Éppen hatvan éve, 1931-ben hunyt el, a győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. Temetésén Győr polgárainak tömege kísérte utolsó útjára dr. Angyal Armandot. Egy vidám anekdotával szeretnék megemlékezni a nótáskedvű főkapitányról, akinek müveit hetente hallgathatjuk a rádióban, de mi győriek mégsem tudjuk, hogy dr. Angyal Armand a miénk. Történt egyszer, hogy a budapesti főkapitányságtól a következő távirat érkezett a győri rendőrséghez: ,^4 miniszter úr őkegyelmessége külön vonatán harminc cigány érkezik. Velük lesz a vajda is. Jó lesz vigyázni! Rudnay. " Mikor