Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

I. Polgármesterek, közigazgatás, önkormányzat

Győr, a mintaváros Az emelkedő lakbérek, az irreális lakás árak és a hiányzó városi lakáspolitika kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Persze megint igazságtalanok vagyunk, hiszen tulajdonképpen mindenki lakik valahol, minek ide még lakáspolitika is. A nyolcezer igénylő meg csak várjon, bizakodjon, mást úgysem tehet. Majd csinálnak nekik egy-két jó kis meghallgatást, ott aztán kisírhatják magukat. Egyébként meg minden marad a régiben. Bezzeg másként intézték az ügyeket az „antivilágban". Egy győri polgármester, aki betartotta a polgároknak tett ígéretét... A század elején a beteg Zechmeister Károlyt felváltó Wennes Jenő polgármester beiktatásakor elkötelezte magát a munkások lakáshelyzetének javítása mellett. A következőket mondta: „E helyett reá kell mutatnom ama kötelességünkre is, melyek a gyárak idehelyezése folytán a munkásokkal szemben a városra hárulnak. Eme kötelességünket röviden abban jelzem, hogy támogatnunk kell minden olyan törekvést, mely a munkásság helyzetén javítást céloz, induljon ki az akár a társadalom, akár a közvetlen érdekelt munkásság részéről. E téren legközelebbi teendők a « Munkásotthon)) házépítő szövetkezet anyagi támogatása. " A fiatal polgármester valóra váltotta az ígéreteit. A csekély kamatú hitelekből olcsó, kulcsrakész lakásokat építettek a szövetkezetek. Ez volt a híres ágyúgyári lakótelep. Nagyarányú építkezések folytak ez időben. A munkáslakások építésére egymillió koronát irányoztak elő, bár ekkora összegre nem volt a városnak fedezete. Az építkezésbe mégis belevágtak. Wennes nagyarányú takarékosságot vezetett be és a bevételeket a nem jövedelmező városi ingatlanok eladásával is fokozta. Ám határozottan visszautasította a számvevőségnek azt a korlátolt álláspontját, miszerint a város számára a közművek pillanatnyilag csak terhet jelentenek. Éppen ezek fokozatos fejlesztésével kívánt növekvő bevételekhez jutni. A gazdasági stabilizáció, a város polgárainak gazdagodása, az okos pénzügyi politika és az ésszerű adóztatás komoly bevételekhez juttatták a várost. A számos bérház, a kiadó szobák gazdag választéka és a fizetőképes kereslet miatt bevezették a házbér-krajcárt, a házbérjövedelmek adóját. Győr községi vagyonalapja Szeged után a második legnagyobb tiszta vagyon volt. Az üzemek és a beruházások által képviselt vagyont tekintve Pozsony és Temesvár után a harmadik helyen állt. Ezek után érthető, hogy a győri lakáspolitika mintaszerű volt. A kedvező feltételek miatt az alföldi munkáshadak nagy számban telepedtek meg a Rába partján. A mostani munkások zöme is szívesen fogadná, ha egy hasonló akció folytán ilyen lakásokhoz juthatna. Ilyen nagyszabású akcióról azonban nem hallani.