Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

nincs feltámadás! " A nagyobb vidéki városokban megrendezett központi ünnepségeken a baráti német véderő is felvonult. A Vörös Hadsereg bevonulását követően kiderült, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk április 4-e, amelyet semmi sem homályosíthat el. 1948. március 15én a 100 éves centenárium idején, már mint ifjúsági bizottságokat kellett szervezni és terveket, ajánlásokat kidolgozni. A Rákosi rendszer is igyekezett a maga képére torzítani 1848 márciusát, sorra jelentek meg Kossuth beszédei a Szikra Kiadó gondozásában. Egyedül azt vetették szegény Kossuth szemére, hogy nem ismerte fel a munkásosztály vezető szerepét (Kossuth tényleg nem ismerte fel). Rákosi pajtás viszont gróf Széchenyi Istvánt hanyagolta, elvégre egy gróf mégsem lehet a legnagyobb. Ez időben ugyanis maga Rákosi Mátyás a bölcs vezér, népünk tanítómestere töltötte be a legnagyobb magyar státuszát. Történelmileg úgy alakult, hogy a Vörös Hadsereg gyámolításával hatalomra került Kádár rendszer szintén nem szerette március 15-ét. A MUK-tól (márciusban újra kezdjük) kimondottan féltek az új hatalmasságok. így aztán maradt ifjúsági ünnep és kiagyalták a FIN-t, (Forradalmi Ifjúsági Napok) a március 15., a március 21. és április 4. forradalmi hármasát. A már nem fiataloknak maradt a kokárda viselésének joga. Ha mégis a hivatalos rendezvényeken kívül valakinek gyülekezni vagy csoportosulni támadt kezdve, úgy esélye volt, hogy olyan szürkeruhás, gumibotos urakkal találkozzék, akik percek alatt lebeszélték szándékáról. Most, hogy ismét szünnap legnagyobb nemzeti ünnepünk, mindenki szabadon, felekezetre, pártra, egyesületre való tekintet nélkül ünnepelhet. Tovább folytatódhat március 15-e kisajátítása, elvégre ennek megvannak a maga „haladó" hagyományai. Ahány párt, mozgalom, annyiféle ünnep és értelmezés. A történelem mindent és mindenkit igazol. Énekszó és dal köszöntse... Május elseje a mi napunk! így kezdődik az 1933-ban kiadott nemzetiszocialista fuzetecske. Május elsejét ugyanis nemcsak a kommunisták próbálták kisajátítani. A nyilas testvérek megígérték, hogy visszahozzák Ottót és megkoronázzák. A bolsevikok internacionalista ünnepét nemzeti alapra helyezik. A második világháború után a kommunisták ismét visszahelyezték internacionalista alapra. A Rákosi-rendszerben a legnagyobb csinnadrattával ülték meg, és május 2-a is munkaszüneti napnak számított. 1952-ben lelkes tudósítások jelentek meg a helyi Győr-Sopron megyei Hírlapban: „így ünnepeljük május 1-ét. A VAGON GYÁRBAN ebédidő alatt innen is, onnan is énekszó csendül. A kultúrbrigádok tagjai a dolgozókkal együtt gyakorolják a május l-e felvonulási dalaikat. A legkedvesebb ezek közül „A béketábor legyőzhetetlen " — írja a levelében Borbély Gyuláné levelezőnk. — A vagongyári énekkar brigádokra osztva ajándékműsort ad a termelé-