Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

nincs feltámadás! " A nagyobb vidéki városokban megrendezett központi ünnepsé­geken a baráti német véderő is felvonult. A Vörös Hadsereg bevonulását követően kiderült, hogy legnagyobb nem­zeti ünnepünk április 4-e, amelyet semmi sem homályosíthat el. 1948. március 15­én a 100 éves centenárium idején, már mint ifjúsági bizottságokat kellett szervezni és terveket, ajánlásokat kidolgozni. A Rákosi rendszer is igyekezett a maga képére torzítani 1848 márciusát, sorra jelentek meg Kossuth beszédei a Szikra Kiadó gondozásában. Egyedül azt vetették szegény Kossuth szemére, hogy nem ismerte fel a munkásosztály vezető szerepét (Kossuth tényleg nem ismerte fel). Rákosi pajtás viszont gróf Széchenyi Istvánt hanyagolta, elvégre egy gróf mégsem lehet a legnagyobb. Ez időben ugyanis maga Rákosi Mátyás a bölcs vezér, népünk tanítómestere töltötte be a legnagyobb magyar státuszát. Történelmileg úgy alakult, hogy a Vörös Hadsereg gyámolításával hata­lomra került Kádár rendszer szintén nem szerette március 15-ét. A MUK-tól (márciusban újra kezdjük) kimondottan féltek az új hatalmasságok. így aztán ma­radt ifjúsági ünnep és kiagyalták a FIN-t, (Forradalmi Ifjúsági Napok) a március 15., a március 21. és április 4. forradalmi hármasát. A már nem fiataloknak maradt a kokárda viselésének joga. Ha mégis a hivatalos rendezvényeken kívül valakinek gyülekezni vagy csoportosulni támadt kezdve, úgy esélye volt, hogy olyan szürke­ruhás, gumibotos urakkal találkozzék, akik percek alatt lebeszélték szándékáról. Most, hogy ismét szünnap legnagyobb nemzeti ünnepünk, mindenki szaba­don, felekezetre, pártra, egyesületre való tekintet nélkül ünnepelhet. Tovább folyta­tódhat március 15-e kisajátítása, elvégre ennek megvannak a maga „haladó" ha­gyományai. Ahány párt, mozgalom, annyiféle ünnep és értelmezés. A történelem mindent és mindenkit igazol. Énekszó és dal köszöntse... Május elseje a mi napunk! így kezdődik az 1933-ban kiadott nemzetiszocialista fuzetecske. Május elsejét ugyanis nemcsak a kommunisták próbálták kisajátítani. A nyilas testvérek megígérték, hogy visszahozzák Ottót és megkoronázzák. A bolsevikok internacio­nalista ünnepét nemzeti alapra helyezik. A második világháború után a kommunis­ták ismét visszahelyezték internacionalista alapra. A Rákosi-rendszerben a legna­gyobb csinnadrattával ülték meg, és május 2-a is munkaszüneti napnak számított. 1952-ben lelkes tudósítások jelentek meg a helyi Győr-Sopron megyei Hírlapban: „így ünnepeljük május 1-ét. A VAGON GYÁRBAN ebédidő alatt innen is, onnan is énekszó csendül. A kultúrbrigádok tagjai a dolgozókkal együtt gyakorolják a május l-e felvonulási dalaikat. A legkedvesebb ezek közül „A béketábor legyőzhetetlen " — írja a levelében Borbély Gyuláné levelezőnk. — A vagongyári énekkar brigádokra osztva ajándékműsort ad a termelé-

Next

/
Thumbnails
Contents