Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

baráti összetartozás érzését és fejlesszék a szellemi műveltségüket. E célból felolvasásokat tartottak, rendszeres összejöveteleiken a szűkebb tagságon kívül a város közigazgatásának, bírói testületének tagjai is megjelentek. Az asztaltársaság báljain, mulatságain a tombolákon befolyt összeget a győri szegények javára utalták át. A börtönőrök kedvenc vadétele a fogolybecsinált, soha sem hiányozhatott asztalukról. Győr, mint kedvelt kirándulóhely többször adott helyt országos egyesületek kongresszusainak, tanácskozásainak. A monarchia idején itt tartotta kongresszusát az Országos Hóhér Egylet, számos külföldi hóhér résztvételével. Csak találgatni tudjuk, hogy a kölcsönös tapasztalatcserén és a szekcióvitákon milyen témákat tárgyaltak. Rákosi pajtás és buzgó hívei minden egyesületet betiltottak. Bár jelenleg sok egyesület újjáalakult, olyan gazdag egyesületi élet, mint amilyen a monarchia idején volt, már aligha lesz. Olyan kihaló szakmák, mint a hóhéroké, reméljük sem egyesületi, sem társasági alapon nem szerveződnek újjá. Emlékük így is az idők végezetéig fent fog maradni. Ottó bácsi regimentje Mi győriek hisszük, hogy a győri egyetem előbb vagy utóbb megvalósul. Régóta húzódó ügy ez, a jogakadémia megszüntetését a város számtalanszor felhánytorgatta a m. kir. kultuszminiszternek, tiltakozó gyűlésekre, aláírásgyűjtésre és kampányokra került sor. A győri jogakadémiának olyan kiváló hallgatói voltak, mint Deák Ferenc, gróf Batthyány Lajos, de a város tisztikarának zöme is itt szerezte meg diplomáját. Az első demokratikusan megválasztott polgármesternek, Udvaros Istvánnak első dolga volt, hogy a „retrográd" Habsburg Frigyesről elnevezett laktanyát átkeresztelje. A város közgyűlése a //. Rákóczi Ferenc nevet adományozta az épületegyüttesnek. így jogilag ma is ezt a nevet kell használni, hiszen a jelenlegi önkormányzat még nem keresztelte vissza a laktanyát Frigyes főherceg nevére. Bár ahol a kissé korlátolt költőről, Szabolcska Mihályról utcát neveznek el, a HoltRába partján fekvő városrész pedig a Marcalváros nevet kapja, ott ez a visszakeresztelés is megtörténhet. A régi győri polgárok mind tudják, hogy a városunk címerében, valamint a Győrvármegye címerében szereplő három folyó, a Duna, Rába, Rábca. Furcsa, hogy pont a bölcs városatyák nem tudták. Gyanítom, a Kun Béla Il-n a Marcal étterem, vagy a közelben lévő Marcal Áruház volt a névadó, de azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzati képviselők a Dunakapu téri Matróz vendéglőben üléseztek, az itt található kék színű cserépkályha címerábrázolásán ugyanis tévesen a három folyó mellett a Marcal neve is olvasható. De visszatérve a laktanyára, annak építésekor az akkori főispán és a polgármester népes delegációval kereste fel Frigyes főherceget, hogy beleegyezzék a névadásba. Habsburgéknál ugyanis szintén szokás volt élő emberekről utcát, városrészt, intézményt és laktanyát elnevezni. Az elkészült laktanyába a győriek háziezrede, a 19-esek költöztek be Komáromból. A házirend mindig a nagykorú trónörö-