Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

XII. Győri vegyes

fotón örökítette meg őket. A fotózásra nem néprajzi, hanem közbiztonsági okokból került sor. Napjainkra a piaci viszonyok kissé összekuszálódtak. Van rendes piac és lengyel piac, valamint vannak hatályos jogszabályok. Ezek az egyik helyen érvényesek, a másik helyen pedig nem. Bár törekszünk az európai piacrendszer megteremtésére, jelenleg be kell érnünk ezzel a fejlett XVI. századival. A piac Minden ősi jogokkal felruházott város igyekszik a rábízott polgárok ügyesbajos dolgaiba beleszólni, és azt szabályozni. A magyar városok a középkor óta alkotnak szabályrendeleteket (statútumokat).Vizsgálódásunk tárgya, Győr szabad királyi város nemes közgyűlése jelenleg is a szabályrendeletek alkotásának lázában ég. Törekednek a fejlett európai piaci rendszer meggyökereztetésére. Ezért a korszellemnek megfelelő piaci rendtartás van kimunkálás alatt. Átmeneti viszonyaink csapdája, hogy hogyan lehet összevetni a rendes piacot a perzsa vásárra emlékeztető lengyelpiaccal. Vannak már honunkban olyan városok, amelyek megszüntették a lengyelpiacokat. A nagyszámú városi szegénység és lecsúszott kisegzisztenciák, a nyomorgó nyugdíjasok aggódva teszik fel a kérdést: vajon mi lesz itt Győrben? Megmarad-e az olcsó piac? A döntés a városi képviselők kezében van. Az utolsó jogállami piaci rendtartást az 1937-es városi közgyűlés hagyta jóvá. Ez a rendtartás valójában egy 1913-ban alkotott szabályrendelet módosított, újrafogalmazott változata. Amit a magyar királyi belügyminiszter 167549/1936 VH/a. számú rendeletével hagyott jóvá és amelyet a törvényhatósági bizottság közgyűlése 150/kgy. 1937 számú határozatával hirdetett ki. Hét fejezetből és huszonöt paragrafusból áll. A piac nyitvatartását a 4. paragrafus szabályozza: „A napi piaci és hetivásár elárusítás hétköznapokon reggeli 5 órától délután 2 óráig tarthat. Vasár- és ünnepnapokon pedig reggeli 5 órától délelőtt 10 óráig terjedhet. " Figyelemre méltó a 18. §. is: „Káromkodás, botránkoztató perlekedés, a közönséggel szemben illetlen és goromba viselkedés, valamint a jogosan elfoglalt piaci helyekről valakinek kiszorítása tilos. " A közgyűlés további szabályrendeleteket is alkotott e tárgyban. így a helypénzekről és vásárdíjról, a zsibárus iparban kiadható engedélyek számának megállapításáról, az állatvásári rendtartásról, valamint a házaló kereskedés eltiltásáról. A több mint háromszáz szabályrendeletben az élet minden fontosabb kérdését leszabályozták. Olyan jelentős ügy, mint a keréktalpak szélessége természetesen külön szabályrendeletet érdemelt. Mindenesetre remek érdekfeszítő közgyűlések voltak a múltban. Ezért ne irigyeljük napjaink városatyáit és városanyáit, hiszen csupa olyasmit kell „alkotniuk" amiben többségünk semmilyen örömet sem lelne.