Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

I. Polgármesterek, közigazgatás, önkormányzat

„Követeljük a korrupció teljes letörését és ezzel kapcsolatban az álláshalmozások megszüntetését, a közigazgatás mentesítését a bürokratizmustól, a kishivatalnokok és néptanítók tisztességes megélhetésének biztosítását. " — hirdette a gróf Festetics Sándor vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt. Ha követelései netán többeknek ismerősnek tűnnének, az csakis a véletlen műve lehet. Élénk propaganda támadta a korszak torz adópolitikáját. A legigazságtalanabbnak a fogyasztási adó emelését tartották, mert ez a szegényeket értelemszerűen jobban sújtotta, mint a gazdagokat. A különböző adónem-kiagyalásban már ekkor sem mentek tanácsért a szomszédba. A rendőrségnek a legfőbb gondot az illegális plakátragasztók és famázolók jelentették. A falfestegetők brigádokba szerveződve, az éjszaka leple alatt mázolták a falakra a magvas gondolatokat. Napjainkra elkényelmesedtünk, és eszünk ágában sincs az alvásnak idejét ilyen hiábavalósággal eltölteni. Kedves Polgártársnők és Polgártársak! Menjünk szavazni. Szóljunk hozzá, hogy négyévenként szavazhatunk. A sok csalódás után is reménykedjünk: talán mégis Európába megyünk. A legjobb: „Pechmeister Kari" A Győri Hét bemutatja a város polgármesterjelöltjeit. Győr első számú vezetőjét most a megváltoztatott törvény értelmében a polgárok közvetlenül választják meg. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy visszapillantsunk, miképpen történt ez a múltban. Püspök, kapitány, városbíró A középkorban a város földesura számított az első embernek. Győr Szent István óta püspöki székhely, így a legnagyobb földesúrban magát a püspököt tisztelhetjük. A török időben a vár kapitánya rendelkezett a legnagyobb hatalommal, ma.]á Mária Terézia 1743-ban szabad királyi kiváltságokat adományozott Győrnek, s ettől kezdve a városbíró került az élre. Bár a XVIII. század végétől választottak már polgármestert, aki kezdetben csupán a gazdasági ügyeket intézte. A városbíró rangban felette állt. Győrben többször is előfordult, hogy a korábbi polgármestert választották meg városbírónak. A polgármester az élen Az 1870. évi 42. tc. a városok első tisztségviselőjének a polgármestert tette meg. A polgármester elnöklete mellett működött a városi tanács, mely a közigazgatási és kisebb gazdasági ügyeket intézte. A polgármestert a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választotta, meghatározott időre. A terminusa lejártával újból választásra került sor. Nemcsak a polgármester, de a város egyéb vezető tisztségviselőinél is ekkor bonyolították le a választást. A megválasztott tisztségviselők a polgármester kezébe tették le esküjüket, míg a megválasztott polgármestert Győr vármegye és Győr város főispánja nevezete ki állásába. A főispán a mindenkori kormány emberének számított.