Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

X. Fasizmus, nácik és a II. világháború

hető különbség mutatkozott a náci Németország fajgyűlölő politikájához képest. De nem kívánjuk kozmetikázni, tisztára mosni a fasizmus szennyesét. A győztes hatalmak által kinevezett Szövetséges Ellenőrző bizottság ajánlására a fasiszta neveket meg kellett változtatni. A bizottság kötelezővé tette a „Sztálin, Churchill, Roosevelt" utcaneveket még a legkisebb falvakban is. Egyszóval minden jó, ha a vége jó. De valóban vége van? Rágalom, pör és mocsok Hamarosan vége a nyárnak és vele a politikai uborkaszezonnak. Sokasodnak a pártrendezvények. Mondhatni, forró ősz elé nézünk. Ami biztos, hogy folytatódnak a rágalmazások és mocskolódások. Végre megnyugodhatunk, kis hazánkban visszazökken minden a régi kerékvágásba. Vannak, aki irigylik ősapáinkat, ők még méltó elégtételt vehettek, párbajra hívhatták ki a rágalmazókat. Nekünk korcs, elfajzott leszármazottaknak be kell érnünk a pereskedéssel. A kisebb szitkozódást a középkorban deresre húzással és megvesszőzéssel büntették. Egy rossz helyen elhangzott „adta teremtettéért" fél év börtön járt. A Horthy-érában kihágásként kezelték az ilyen ügyeket és rendszerint pénzbüntetés lett a következménye. Győrött, 1939-ben egy sajtó útján elkövetett rágalmazási perben a vétkest első fokon száz pengő pénzbüntetéssel sújtották. Másodfokon a büntetést a duplájára emelték. A politika itt is vastagon belelépett a perbe. Az elítélt egy győri izraelita fiatalember volt, míg a per győztese Magyarffy Gyula, a helyi hungaristák vezetője. Persze az igazi szaftos rágalmazásoknak jóval nagyobb volt a tétje. A Győr megyei nyilas lista élén álló gróf Pálffy Fidél, a nők bálványa 1939-ben bekerült a parlamentbe. Mindössze egy hónapig honatyáskodhatott. Kiderült ugyanis, hogy Fidél testvért 1938-ban beperelték és nemzetgyalázás vétségében bűnösnek találták, így a bíróság ezer pengő bírságot szabott ki, valamint elkobozták a „Bátorság" című fasiszta lapot, amely a gróf saját orgánuma volt. A parlament erre hivatkozva fosztotta meg őt mandátumától. Megjegyezzük, hogy ekkoriban egynapi napszámbér egy pengő volt. A kormánypárti megyei listavezető, a Győrasszonyfán született vitéz Itnrédy Bélától sem állt távol a rágalmazás és a szociális demagógia. Mint igazi profi politikus, ezt is magas színvonalon űzte. Karrierjének akkor lett vége, amikor végre igazat mondott és megpróbálta leleplezni, megakadályozni az SS magyarországi üzleti vállalkozásait. Az SS a nyilasok útján megszellőztette Imrédy zsidó származását. A gusztustalan mocskolódásból a mi Fidélünk is kivette a maga részét. Hiába, a politikát már ekkor sem széplelkek űzték. A kormányzógyalázást szigorúan büntették, Őfőméltósága vitéz Horthy Miklós fennkölt alakját a közönséges pórnép gyalázkodólag szájára nem vehette. A rágalmazás megítélése 1945 után tovább súlyosbodott. A fordulat évében egy megyebeli kisgazdát fél év börtönre ítélt a Népbíróság, mert a kocsmában kijelentette, hogy a kommunista párt helyi vezetője tolvaj. A népi demokrácia elleni izgatás miatt ítélték el. A magyar lakosság többsége már az úgynevezett elmúlt negyven év alatt született és hozzászokott ahhoz, hogy véleményét magába fojtsa. Tán ezért furcsák, hogy egyesek veszik a bátorságot és elmondják, sőt leírják véleményüket. Hölgye-