Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)
IX. Baross Gábor és kultusza
A Baross név megint szép lesz Baross Gábor, győri országgyűlési képviselő, a város díszpolgára halálának századik évfordulója közeleg. Ami ilyenkor szokásos, lesz ünnepi díszközgyűlés a városházán, kiállítás, koszorúzás, és a helyi sajtó is hemzsegni fog a Barosst méltató cikkektől. így talán ünneprontólag hat, ha nem ezekhez csatlakozunk, A figyelmet egy sajátságos Baross-kultuszra szeretnénk felhívni, amiben a Horthyrendszerben részesült. A harmincas évek második felében Gömbös úr hagyatékának örökösei egy meglehetősen szélsőjobboldali Baross Szövetséget hoztak létre. Az országos politikai nagyságok közül Darányi Kálmán m. kir. miniszterelnököt találjuk az élen. A fajtiszta keresztény iparosok és kereskedők védelmére létrehozott Baross Szövetség győri szervezete 1937-ben jött létre. Az alakuló ülésen Bornemissza Géza ipar- és kereskedelemügyi miniszter a következőket mondta: „A liberális tőke ugyanis nem szolgálta többé szociális morállal az életszükségletek csereeszközét, hanem önmagában vált «profit-éhes» kereskedelemmé és üzletté. Kihasználta és elvonta a gyengébbektől az életfeltételek minimumát is. " A megalakulás díszvendége vitéz József Ferenc főherceg szintén meghatározta a Baross Szövetség állásfoglalását a tőke kérdésében: „A tőke védekezik azzal, hogy aktív. Meg kell vizsgálni ezt az aktivitást, mert ha ez önző, akkor nemzetromboló. Csak nemzetépítő tőkét szabad elismerni. A nagytőkének elő kell segítenie, hogy a kisemberek élni és egzisztenciát építeni tudjanak " Ugye milyen meggyőző! Még hinnénk is benne, ha nem tudnánk, milyen dicstelen szerepet játszott a Baross Szövetség az antiszemitizmus terjesztésében. Vérgőzös propagandájával a szélsőjobbnak kedvezett. Ervelésük többsége kísértetiesen hasonlít egy bizonyos Adolf Hitler nevű „úréhoz". Aki, mint Führer épp ez idő tájt élte fénykorát. így nem csoda, hogy sok majmolója akadt. A győri Baross Szövetség elnöke, Dr. Héjj János kitűnő tanítványnak bizonyult. 1942-ben egy ünnepségen a következő bölcs fejtegetésbe kezdett. „A keresztény gazdasági élet is hatalmas háborút visel. Viseli a nyílt ellenséggel, a zsidósággal, és viseli avval a nyomorult belső féreggel, amit úgy jelölünk meg, hogy serhmanek. Ezek azok a nehezen kikutatható és leleplezhető miazmák, amelyek egyenlőre még láthatatlanok maradnak a vizsgáló és kutató szemek előtt, de lassanként megtaláljuk azt az ellenszert számukra, amely kiirtja őket a nemzet életéből. A pestis bacilusához hasonlíthatnánk őket legtalálóbban, amelyek patkányok fertőzött te iveivel lopakodnak be a nemzeti életbe, hogy alávaló módon kloákákon át bujkálva öljék meg a nemzet