Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

IX. Baross Gábor és kultusza

Rozsdás a vasminiszter A legendás vasminiszter, Baross Gábor, szemrehányóan tekint le ránk a mennyek országából. Győr országgyűlési képviselőjeként, a város díszpolgáraként nem érti, mi a baj Baross Gáborral. A MÁV pályaudvaron van egy törött orrú szobra, amit egy lecsiszolt sírkőre aggattak rá. A talapzat és a szobor stílusa elüt egymástól, úgy áll rajta mint tehénen a gatya. A szobor eredetileg a róla elnevezett híd fülkéjét díszítette. A múzeum derék restaurátorai helyrehozták, arról nem ők tehetnek, hogy az idő és a helyi vandálok maradandó károsodást okoztak benne. Baross tudja, hogy a mai győri átlagpolgárok nem sokat tudnak róla. A proletárdiktatúra felejtésre ítélte, mint a kapitalizmus szálláscsinálóját. A teljes homály előtti utolsó kanyarban, a feledés előtti pillanatban kapta vissza a győri sétálóút névadói tisztét Lenintől, majd iskolát, hidat kereszteltek Baross Gáborra. Kellene egy új szobor, ünnepi díszközgyűlés a városházán, kiállítás, kiadványok. A többség számára ő valami fejes a múltból, egy megmerevedett szoborszerű arc, törött orr és semmi több. A győri Garaboncziás diák című élclap így mutatta be Baross Gábort: „E név van írva a győrvárosi szabadelvű-párt zászlajára. Foglaljuk mindenekelőtt koszorúba. Álljunk meg e névnél. Tudjuk meg, ki ő? O atyjának és anyjának gyermeke, kiről azt is tudjuk, hogy Trencsénmegyében született. Már csecsemő korában szeplőtelen volt a téli idő alatt, míg nyáron ha szeplős lett is de folyton melegen érzett, különösen augusztusban. Egyik ő azon jellemeknek, kik öles termetűek s fekete hajjal bírnak. O magyar állampolgár, sőt mint ilyen, adót is fizet. Körmét rendesen lenyírja. Szereti a babot. Nos ez ő. Ezt a nevet írtuk mi zászlónkra. Lobogtassátok e nevet éjjel és nappal, szeretett polgártársak. Legyen diadalmi érzet keblünkben, mert ily zászló el nem bukhatik, ha sarokba támasztják, ott is állni fog. És zengjen harsogva az új hymnus ajkainkról: Éljen soká Baross Gábor, Engedd meg arkangyal Gábor. " Félre a tréfával, Baross 1892 márciusában megtekintette a Vaskapu szabályozásának munkáit, itt megfázott és május 2-án elhunyt. Mindössze 44 éves volt. Kultusza halála után azonnal elkezdődött. Temetésekor Győr üzleteit zárva tartották. Budapesti szobrára a város 500 Ft-ot adott. Szeptember 11-én a Széchenyi téren Baross-népünnepélyt rendeztek, a bevétel szintén a szoboralapra ment. A népünnepélyen lehetett kuglizni és jósoltatni a 100 esztendős hosszúszakállú bölcs remetével. A Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara december 1-én a győri színházban kegyeletes díszelőadást rendezett, a bevétel szintén a szoboralapra ment. Mascagni operáját, a „ Parasztbecsület "-et adták elő. Szobrát 1898-ban avatták fel a Keleti pályaudvar előtt, készítője Szécsi Antal szobrász volt.