Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)
VIII. Mesélő levelek
Tudósítás a bit bullok előtti korszakból, avagy a szabadhegyi plébános esete a kutyákkal A naponta előforduló kutyaharapási históriák — talán éppen a mindig szenzációra éhes sajtónak köszönhetően — állandó beszédtémává vált. így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy valami új jelenségről van szó. Mintha a baljós ezredvég megrontotta volna az emberek és a hozzánk leghűségesebb állatok viszonyát. Pedig nincs így. A városi levéltár Bach-kori rendőrségi iratai között számos un. „kutya ügy" található. Különösen Erős László orvos tudor és városi főorvos írt több ilyen tárgyú levelet. Részlet az 1850 keletkezet leveléből: „a szegény nép éhes kutyája minden felé jár éhségit elűzni, a közben a veszett eb által megharaptatván a veszettség tovább harapódzik, csak egy hónapja halt meg szabadhegyen egy csavargó vidéki dühös eb általi megharapás következtében kiütött víziszony, vagyis rühösség után, " Most mégis egy nyolc évvel későbbi levelet idézünk —a korabeli helyesírás szerint—, amely talán a legszemléletesebben mutatja be az ember, és a kutya nem mindig harmonikus viszonyát: „A Cs. K. tekintetes Rendőrségi Hivatalnak! Tisztelt Cs. K. Tekintetes Rendőrség! Aliul irt alázatosan, s bizalom teljesen jelentem, hogy Győr-Szabadhegyen jelenleg még mindekkorig, a már több ízben nyilvánított tilalom dacára, igen sok háznál a rossz, és embereket megtámadó harapós ebeket szabadon tartják; úgy hogy az által-menő szeled öreges nőket is sőt a békés leány gyermekeket is megtámadják, s ruhájokat szaggatva károsítják! — folyó hó 17— magamon történ hogy délutáni 3 órakor nagy-betegen menvén a Kutyaszorító nevű uttzában, és ott Kulcsár István, és Gátsik Andor ebei kirohanván, (noha a túlsó soron haladtam) a csupa sár miatt alig tudtam magamat védeni; és noha eleget lármázva kiáltoztam, de egyik-háztól sem lépett ki senki! — és szerencsémre hogy durva sárbavaló csizmáim voltak, a sarkamat az egyik megkapta, gyengébb lábbeliben bizonyosan a lábamat sérti. Kultsár kutyája kisded fehér és fekete tarka sima-szőrü ; Gácsik-é pedig nagyobb szürke bozontos . Hasonlólag folyó hó 19^- meg az új uttzában hitak eggy beteget vég-szentségekkel ellátni; és midőn közeliitek a házhoz, szomszédjának ebe Bóth Istváné , ki-ugrott, és alig tudtam forgolódva a Szentséggel menekülni; semmi egyébb kezemben nem lévén, mint a réz-kereszt, s avval kellett neki dobnom! — Illy hivatalos és Sz. kötelességi eljárását is az embernek illy aljassá és a közbotránynak nevetségévé kényszerül az ember tenni, hogy a harapástól megmenekülhessen! — Atallában Szabadhegyen olly sok ebeket tartanak, hogy 10 helységet betölthetnének vele; ritka ház hogy 2, 3 is ne volna; és midőn az úgy nevezett Lukodi kóterjával ki jött egypárszor, tehát: a gonosz harapós kutyákat el-zárták és elrejtették előtte; — ő pedig a mellyeket talált, azokat szedte őszve: — s igy a szelédebbeből elvitt, a
