Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A város levéltárának kialakulása - A város levéltára a szabad királyi kiváltságok elnyerése után

A VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK KIALAKULÁSA G

yőr esetében az 1271-ben, V. István által adott kiváltságlevél teremtette meg a közjogi város megtestesítéséhez vezető előfeltételeket. A várba telepítettek a fehérvári polgárok által élvezett jogokban részesültek (szabad bíróválasztás, vásártartás). Az így megszerzett kiváltságok nyilvánvaló jogi és anyagi előnyökkel jártak, melyet igyekeztek kihasználni. A városbíró ítélkezési joga mellett befolyásukat igyekeztek a közigazgatás területeire is kiterjeszteni, növelve ezzel jogbiztosító, jogérvényesítő szerepüket. E törekvésen a káptalani földesúri joghatóság alá kerülés sem változtatott. A saját működésből fakadó iratképzés eleinte bizonyára csekély lehetett. Később azonban a birtokjogi viták, határjárások, végrendeletek, stb. szaporodásával sokrétűvé váltak az iratok. Őrzési helye a „leveles láda" lehetett, amelyet a városbíró otthonában őriztek. Sajnos a törökök közel négy éves uralma alatt az okmányok megsemmisültek, így a korábbi szabadalmi jogok visszaszerzését tanúvallomásokkal kellett igazolni. II. Rudolf és II. Mátyás szabadalomlevelei éppen ezeken a vallomásokon alapultak. Ezek a szabadalomlevelek a tanácsi jegyzőkönyvek sorozatával együtt a város levéltárának legkorábbi részét képezik. A városigazgatással és törvénykezéssel járó egyre bonyolultabb ügymenet, a felszaporodott írásbeli munka szükségessé tette, hogy az ítélkezésekhez, határozatokhoz szükséges dokumentumok a fogalmazást végző jegyző rendelkezésére álljanak. A korábban ládába, immár szekrénybe zárt anyag a városbíró otthonából átkerült a jegyző szállására, aki ezáltal az „archtvurri" őrzőjévé vált. Az első írásos adat a város jegyzőjére vonatkozóan 1624-ből való, míg a város levéltáráról a XVIII. sz. közepétől vannak jegyzőkönyvi bejegyzések. A VÁROS LEVÉLTÁRA A SZABAD KIRÁLYI KIVÁLTSÁGOK ELNYERÉSE UTÁN A

szabad királyi városi rangra emelés után a már korábban kialakult városi kancellária munkája a városigazgatási ügykörök bővülése révén tetemesen megnövekedett (1743. március 6.) Ugyanakkor az is érthető, hogy a káptalani földesuraság alól felszabadult város régi városi jogainak visszaszerzése után felmérte a visszakapott jogok biztosítására felhasználható levéltári anyagot (J 748). Minden valószínűség szerint ekkor kerültek a levéltárba tartozó iratok az 1562-ben épült, akkor még földszintes városházára.