Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

falai körül nyertek alkalmazást. A helyiség hosszával keresztben néhány mennyezetig érö, két oldalról nyitott állvány egészítette ki a férőhelyet. Az archívum új otthonának helyzetképéről különben egy átirat nyújt további tájékoztatást, melyet a levéltárnok Komárom város levéltári hivatalához intézett válaszképpen.

33 Eszerint a levéltári anyag külön teremben nyer elhelyezést, e helyiség azonban fűtésre és világításra még nincsen berendezve. A raktárt a folyosóval egy vasajtó köti össze, úgyszintén vasajtó vezet a levéltárból a dolgozószobába, amely tulajdonképpen a levéltárnok irodája. Itt a világítást légszesz-lámpa látja el, míg a fűtés központilag történik, gőz segítségével. A levéltári irattár a dolgozószobában van tárolva. Egy másik ajtó az irodából a könyvtár helyiségébe nyílik, mely egyúttal a kutatók számára biztosít zavartalan munkahelyet. Van azután a levéltárnak még két mellékszobája, melyekben a selejtezés folyik. Ezek közül azonban idővel csak az egyik szolgálna levéltári célokra, a másikban a szükséges anyagi eszközök előteremtése után múzeum alakulna az archívumban őrzött és egyéb tárgyi emlékekből. A költözködés, átrakodás fáradságos munkája (1899-től 1900-ig) érthetően lassította a selejtezés ütemét, s ha még hozzászámítjuk, hogy az átszállított és folyamatosan selejtezett iratanyagot egyidejűleg végleg rendezni, sőt leltározni is kellett, akkor könnyen elképzelhető, hogy ez a nagy körültekintést és kitartást követelő munkálat hosszú időt vett igénybe. A rendezés fo irányelvei adva voltak, de az aprólékos rész feladatok kidolgozásának és legcélszerűbb megoldásának egész súlya végeredményben mégis csak a levéltárnok vállaira nehezedett. Emellett gyakran merültek fel olyan technikai hiányosságok, melyek esetenként megakasztották a munka sima menetét. Eltekintve attól, hogy a levéltár raktárában fűteni és világítani nem lehetett, a rendezések során derült ki, hogy a férőhely még mindig elégtelen, akárcsak a könyvtárban. Ezért sürgősen rendelni kellett további állványokat, az ablakok közti szabad helyek kitöltésére, valamint szekrényeket, a most már kiválogatott könyvanyag megfelelő elhelyezése céljából.

34 Mindennek ellenére 1901 nyarának derekán Sefcsik jelentést tett a tanácsnak, hogy a levéltár selejtezését és az anyag átrendezését a szakértői véleményben foglalt szempontok figyelembe vételével végrehajtotta. Mint beadványában írta, az első munkafolyamat befejezését a selejtező bizottság igazolja, míg a másiknak elvégzéséről a levéltárban található rend és az anyagról készült helyi leltár tanúskodik. Egyben hozzáfűzte, hogy a szoros értelemben vett levéltári szakmunkák kívül — az évtizedeken át felhalmozódott könyvanyag megrostálása után — egy közkönyvtár alapjait is megvetette. Az alapleltár szerint 2520 műből áll ez a gyűjtemény, melyhez az ugyancsak felleltározott térképtár kapcsolódik. Végül becsülettel végzett, három esztendei szakmunkájának jutalomdíja címén kérte a magisztrátus által beígért 3000 korona kiutalását.

35 A város tanácsa természetesen intézkedett a honorárium kifizetése tárgyában, de ugyanakkor ismét az Országos Levéltárhoz fordult, hogy a selejtezés, de különösen a rendezés munkájának kellő felülvizsgálata céljából újból leküldje Illésy János orsz. allevéltárnokot. Levéltári irattárl900/142. sz. 34 Levéltári irattár 1901/94. sz. 35 Tanácsi iratok 1901/5820. sz.