Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

Fenti felsorolással kapcsolatosan még az alábbi észrevételeket teszi a tervezet elkészítője: „A tárgy-csoportokhoz készülnek majd külön-külön magyar nyelvű név- és tárgymutatók, melyek — tekintve a fascikulált iratoknak folyószámozott fiókokként történendő elhelyezését, — azokkal kölcsönösen kapcsolódnak. — Ezen mutatók időrendi sy

s témát követnek majd és ehhez képest az egész levéltári anyag chronologikus rendszer mezéhe öltözködik, t. i. az iratok időrendi keletkezésük szerint helyezkednek egymás mellé. Ezzel a systemával összekötöttem a reaális rendszert, mely azt követeli, hogy az időrend pontos betartása mellett a tárgy is fel legyen tüntetve természetes fejlődésében. Erre nézve osztom Leist Frigyes dr. müncheni áll. levéltárnok azon nézetét, hogy a legjobb és legtökéletesebb az időrendi rendszer a reálissal összekapcsolva. De meg vagyok győződve arról a fontos körülményről is, hogy ez a rendszer minden levéltári természetű anyagra alkalmazható, mert egyszerű és kényelmes a kezelése, természetes a fejlődése és kielégítő a végeredménye, amennyiben újabb anyagkészletet is befogad és a levéltári munkát könnyíti. "

25 Sefcsik Ferenc a tervezett, immár jellegzetesen történeti szempontokat szem előtt tartó rendszer indokolása után bizonyos elvi megállapításokat tesz. így többek közt leszögezi: „Levéltárat rendezni annyit tesz, mint azt bizonyos szabályok nyomán ezé íjának minden tekintetben megfelelő rendszeres, szerves egésszé alakítani, a czéí mely tervezetem kidolgozásánál szemem eíőtt lebegett kétféle. Az egyik, hogy a városi levéltár elsősorban a város érdekeit szolgálja: a másik a modern levéltári tudomány szempontjából történelmi kincstárnak kívántam tekinteni és sem porréteg fedte lomtárnak, sem pókhálós sepertelen raktárnak, melyhez Győr szab. kir. város levéltára legalább Is az elmúlt 43 esztendő alatt hasonlított. Ezen pénzáldozatokba került áldástalan állapot visszanyúl különben a jelen század 20-as éveibe. Győr szab. kir. város bölcs tanácsa ugyanis 1825-ben azon kéréssel fordult a m. kir. udvari kamarához, hogy a kívánságnak egyelőre csak ugy tud eleget tenni, ha a város a selyemhernyó tenyésztési felügyelői állást Is összekapcsolja, avagy amazt megszüntetvén, ezt rendszeresíti, különben várjon vele a város addig, míg adósságát:(valószínűleg az annyira megsínlett franezía hadlsarczot értette) meg nem fizeti. De érezte és tudta a levéltár sanyarú helyzetét Korbonics István főfegyző Is. ki 1831. január 7-én arra kérte a város tekintetes nemes tanácsát, gondoskodjék a levéltár czélszerü elhelyezéséről, s tisztán