Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)
A kiegyezés után
A tervezet gondolatmenetét ezért nagy vonásokban ismertetem. Első lapja sajnos hiányzik, de további tartalma alapján visszakövetkeztetve, bevezetőben Sefcsik minden bizonnyal utalhatott arra, hogy tanulmányának alapjául elsősorban a kebelbéli levéltár anyagának beható megismerése szolgált, majd rátérhetett az archívumban végrehajtott korábbi rendezések felsorolása és bírálatára, amennyire a fellelhető adatok erre természetesen módot nyújthattak számára. A Szalay, Döller és Schopf József-féle legelső (1750. év i) futólagos levéltárrendezésről nem sokat mondhatott, mert annak nyomait úgyszólván teljesen eltüntette a Deáky József nótárius által 1756/58-ban bevezetett új levéltári rendszer, mely a még aljegyző korában kidolgozott s a levéltári kutatók könnyebb eligazodását célzó plánumra támaszkodott. A lényege, — mint már az előzőekben érintettem — az volt, hogy az egész 1600 utáni iratanyagot 12 csoportra osztotta be, és pedig tízet betűs jelzettel látott el (A, D, E, I, M, N, P, Q, R, T.), míg a 11.-be a szerződéseket, a 12.-be a végrendeleteket sorolta. Ez a rendszer állt fenn kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen Schopf Ferenc főjegyzőségéig, vagyis az 1780-as évek végéig, aki azután megalkotta azokat a sorozatokat és velük kapcsolatos regestrumokat, amelyek tulajdonképpen most is gerincét alkotják a Győr városi levéltár anyagának, illetve belső szerkezeti felépítésének. Streibig Károly, a város rendszeresített első levéltárnoka, majd Visky József, a Bach-korszak után következett, szakképzett archivárius, Sefcsik szerint már könynyebb feladat előtt álltak, mert csupán a már kijelölt utat kellett folytatniuk. E megjegyzésével főleg az utóbbi munkásságát akarta némi iróniával jellemezni, ami abból is kitűnik, hogy a Visky által elkészített, több kötetes generális mutatóval kapcsolatosan igen elítélően nyilatkozott a tervezet 3. oldalán. Kétségtelen, hogy a nagy munka összeállítása alkalmával helyesebb lett volna az anyagot a megváltozott ügyköröknek és az újonnan alakult hivatalok szervezetének megfelelően specifikálni, de így is igen komoly segédletet jelentett és jelent ma is, ha a tanácsi és polgármesteri anyagnak e három évtizedes irattömegében valaki tárgyi alapon kíván kutatást végezni. Sem Streibig, de még kevésbé Visky szolgált rá munkásságával arra, hogy érdemeit elvitassuk, mindketten előbbre vitték a városi levéltár ügyét s nevüknek, valamint hasznos tevékenységüknek a krónika lapjain való megörökítés mindenképpen indokolt. A tervezet a továbbiakban az anyagrendezéshez szükséges tárgy-csoportok kialakításáról szól s a mellékletként csatolt jegyzék részletesen felsorolta azt a 24 szakkört, melyekbe Sefcsik Ferenc be akarta osztani, részint a Lőcse városi levéltár alapulvételével, az egész archívumi anyagot. Ezek a következők: /. Győr város jogaira, kiváltságaira, szabadalmaira és hatóságára vonatkozó okiratok. — A szabályrendeletek eredeti, jóváhagyott példányai (Statuta). II. Országgyűlési iratok, követválasztások, azok utasításai, jelentései, névsorai. Királyi meghívók, (Regales). Király-látogatások. III. A város birtokaira és azok miatt folyt perekre vonatkozó iratok. Határjárások. IV. Városi szerződések, cselekvő és szenvedő természetűek. V. Városi, megyei, káptalani, püspöki és általános országos érdekű iratok.
