Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

műveket, füzeteket, rendeleti köteteket és a keresések megkönnyítése végett betűsoros mutatókönyvet állított össze. így a Balogh-féle javaslat egyes tételei fokozatosan megvalósultak, és mivel a millenniumi esztendő közeledtével, a városnak e célra alakított bizottsága a levéltárat is reprezentatív külsőbe akarta öltöztetni, felhívást kapott a levéltárnok, hogy az anyag mintaszerű rendezése érdekében minden tőle telhetőt kövessen el.

20 Az ekkor már nagyon beteg archivants azonban nem tudott eleget tenni a kívánságoknak. A polgármester mégsem akarta saját kérelme nélkül nyugdíjba küldeni Visky Józsefet, megvárta, míg 72 éves korában, 36 és félévi levéltári működés után maga adta be felmentése iránti folyamodványát.

21 Minthogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg egyhavi betegszabadságot engedélyezett a város, az átmeneti idő alatt végzendő levéltári munkák ellátásával Farkas Mátyás I. aljegyzőt bízta meg a magisztrátus, aki Wennesz Jenő tanácsnok jelenlétében globálisan vette át az egész anyagot. A felvett jegyzőkönyvből derül ki, hogy az utólag kiutalt irodaszoba, az ún. „kicsiny levéltár" a városháza emeletén lehetett szintén, de annak lépcsőkön elérhető valamelyik magasabb részén, mivel a tulajdonképpeni raktárhelyiségeket alsó levéltárként jelzi.

22 A szabadság letelte után Visky már csak formailag járt be a levéltárba, miután a főispán 1897. november hó 1-vel végleg felmentette a szolgálat alól. Az állás betöltéséig a polgármester Csorna József városi számtisztet rendelte ki helyettesnek. A részleges átadásnál történik először említés a levéltári könyvtár átruházásáról, valamint azon a mutató-lajtsom könyvsorozatnak a létezéséről, melyet még Visky készített a levéltár tanácsi illetve polgármesteri iratanyaga alapján, az 185585. évekre terjedőleg. Ez alkalommal olvashatunk a már 1889 óta vezetett levéltári iktató- és mutató könyvek átvételéről s egyéb, levéltári megőrzésre szánt tárgyak számbavétele felől. így többek közt 1 vasszekrény, 2 db városi buzogány és egy pecsctgyűjtemény is szerepel a tételek közt. A

míg azonban a helyettes levéltáros az új munkakörrel járó feladatok tanulmányozásával volt elfoglalva, nagy változás következett be a városi tanács életében. A Bisinger-féle alapítvány kamatozó alaptőkéje ugyanis már annyira felszaporodott, hogy egy új városháza felépítésének céljára 210 000 forintot ki lehetett belőle hasítani. 1896-ban meg is kezdődtek a munkálatok, s bár a hatalmas, impozáns külsejű alkotás 1000 000 koronába került, a különbözetet ekkor már elő tudta teremteni a magisztrátus. Az építkezés aránylag gyors ütemben haladt, s az archívum új otthonát az épület jobb szárnyának első emeletére tervezték. Még javában folyt a munka, amikor az üresedésben levő levéltárnoki állás pályázati hirdetményét megelőzően Zechmeister Károly polgármester közgyűlése elé vitte a tisztség dotálásának megoldásra váró ügyét. Előterjesztését a következőképpen indokolta: zu Elnöki iratok 1894/503. sz. 21 Polgármesteri iratok 1897/6485. sz. 22 Polgármesteri iratok 1897/2859. sz.