Levéltárismertető és fondjegyzék - Városi Levéltári Füzetek 2/1999 (Győr, 1999)

A kiegyezés után

A felterjesztésre a belügyminiszter elrendelte, hogy a levéltári helyiségek főbejáratát sürgősen el kell látni tűzmentes vasajtóval, legalább is olyan formában, hogy a meglevő ajtót kemény pléhlemezekkel burkoltatja be a magisztrátus.

11 Egyben felhívta a város figyelmét arra, hogy a lehetőséghez képest gondoskodjék a levéltárnak alkalmasabb elhelyezéséről. Az utóbbi kívánságnak gyakorlati megvalósításáról természetesen mindaddig nem lehetett szó, amíg a város egész közigazgatási gépezetével a régi székházban kényszerült maradni, mert a nagy helyiséghiány még e

gy~

e

gy új hivatal vagy tisztség szervezését is meghiúsította. Új városházi épület emelésére viszont ekkor még hiányzott a kellő anyagi fedezet, bár az e célra hagyományozott Bisinger-féle hagyaték, kamatozása révén lassanként már tekintélyes összegre emelkedett.

12 A Gazdasági Választmány mindenesetre megbízást kapott, hogy mérlegelve a különböző lehetőségeket, behatóbb vizsgálat tárgyává tegye a városi hivatalok célszerűbb elhelyezését. Az országgyűlési írásos emlékek gyűjtésével kapcsolatosan közben újabb felhívás érkezett ugyancsak a belügyminisztertől, hogy a város vezetősége még egyszer kutattassa át levéltárát és puhatolások útján egyben állapítsa meg azt is, vajon egyes magáncsaládoknál nem lehetne-e ilyen természetű iratokat találni. A közgyűlés Visky Józsefet bízta meg mindkét feladat végrehajtásával, azon meghagyással, hogy az esetleges eredményről záros határidőn belül értesítse a tanácsot, illetve rajta keresztül a Magyar Tudományos Akadémiát.

13 A kutatások és felderítések azonban valószínűleg nem jártak sikerrel, legalább is erre következtethetünk abból a tényből, hogy az egykorú jegyzőkönyvekben nem történik említés további iratanyag előkerüléséről. Bár az is lehetséges, hogy a levéltárnok huzamosabb betegeskedése miatt meg sem történtek a szükséges lépések, hiszen Visky ezekben az években már sokat gyengélkedett. A

gyakori távolmaradások természetesen idővel fennakadásokat okoztak a levéltár kezelésében, pedig a város éppen ekkortájt határozta el, hogy évszázadok óta őrzött gazdag iratanyagát a könnyebb áttekinthetőség és kutatás céljából átrendezheti. A polgármester ezzel kapcsolatosan Vas megye alispánjához fordult, hogy a szükséges szakértői vizsgálat lefolytatása és rendezési javaslat készítése végett átmenetileg engedje át Győrbe Balogh Gyula nevű levéltárnokát. Az alispán készséggel adott helyet a kérelemnek,

14 s így az említett allevéltárnok nyugodtan áttanulmányozhatta a Győr városi archívum anyagának belső felépítését, addigi rendszerét és egész hivatali ügykezelését. Tapasztalatai alapján jelentést adott be a polgármesternek, mely egyúttal rendezési és általános kezelési javaslatokat, észrevételeket is tartalmazott. Ezek közül a lényegesebbek a következők voltak: 11 Közgyűlési jegyzőkönyv 1880/358. sz. 12 Bisinger József üveges mester, győri polgár 1843-ban kelt végrendeletében teljes vagyonát (86 427 Ft készpénzt, két ingatlant és értékpapírokat) a városra hagyta, hogy kamataival megnövekedett összegéből majd felépítse az új városházát és megvesse alapját egy jótékony célú intézményeknek. 13 Tanácsi jegyzőkönyv 1885/1010. sz. 14 Elnöki iratok 1881/101, 161. sz.