Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

BAMA JÓZSEF: Győr polgármesterei

polgárjoggal rendelkező személyek sorából. Itt a szavazás eredménye általában még szorosabb volt, mint a város vezetőinek és a tanácsnokoknak a megválasztásánál. A város lakosságához viszonyítva viszonylag nagyon kevés, mindössze 60 személy döntésétől függött, hogy a tanácsnokok közül kiből lesz főbíró, polgármester vagy kapitány, a választóközönség tagjai közül kiből lesz tanácsnok, illetve a polgárok közül ki kerül be a választópolgárság soraiba. A választóközönségen belül viszont szabad tere nyílt a különböző érdekek összecsapásának, amit a szavazások gyakori szoros eredményei is jól sejtetnek. Ezen érdekellentétek egyik fő forrása a tisztújításokon a rokoni kapcsolatok érvényesítésére való törekvés volt. Bár a felsőbb rendeletek a vér szerinti atyafiság, valamint az első- és másodfokú sógorság esetében a tanácsba való beválasztást az uralkodó külön engedélyéhez kötötték, mégis gyakoriak a példák a rokonsági összefonódásra. A polgári korszakban alapvetően megváltozott a polgármesteri hivatal szerepköre. Az 1870. évi 42. tc. a városok első tisztviselőjének a polgármestereket tette meg. A polgármester elnöklete mellett működött a városi tanács, mely a közigazgatási és kisebb gazdasági ügyeket intézte. Az 1929. évi 30. tc. megszüntette a városi tanácsokat. Ügykörüket a polgármesteri hivatal vette át. Törvényhatósági jogú városokban tisztsége ügyköreit tekintve a vármegyei alispánéval lett azonos. A polgármester szerepe számos törvény, rendelet hatására folyamatosan változott, módosult. így biztosan állíthatjuk, az 1787-es megjelenésétől, általánossá válástól olyan döntő és meghatározó változásokon ment keresztül, hogy a polgármester tisztsége a különböző időszakban valójában más-más állást takar. Ami öszszeköti őket, az maga az elnevezés. Győrben a polgármestert, mint a város első számú hivatalnokát nagy becsben tartották. A jelesebb polgármesterek arcképét a város közgyűlésének határozata alapján a díszterem számára megfestették, haláluk után a város költségén díszes síremléket kaptak és külön az e célra rendszeresített díszsírhelyen nyertek elhelyezést, rendszerint utcát is neveztek el róluk (pl. Zechmeister Károly, Wennes Jenő, Farkas Mátyás, Szauter Ferenc). A győri polgármesterek között voltak, akik maguk vittek végbe jelentős dolgokat, de voltak szürke eminenciások is. A táblázatok csak a legminimálisabb adatokat tartalmazzák. Két jelentős polgármester Zechmeister Károly és Udvaros István személyével foglalkozunk részletesebben, mivel Sáry István és Gecsényi Lajos kutatásai és publikáció személyükkel kapcsolatban már számos tényt feltártak. A